A stáb arra is odafigyelt, hogy az NFI fóti díszletvárosában kialakított Pilvax kávéház pontosan úgy legyen berendezve az asztaloktól kezdve a lámpákig, mint Petőfiék idejében. A hitelességre törekedtek azzal is, hogy újranyomtatták az eredeti étlapokat, az aznapi újságokat.
Arról sem feledkeztek meg, hogy a tömeg közt szétszórt Nemzeti dalból és a 12 pontból több ezer példány rendelkezésére álljon a felvételekhez.
„A hitelesség, a korabeli tárgyak, helyszínek újraalkotása fontos alapkövei voltak a filmünknek, de ahhoz, hogy egy szórakoztató kalandtörténetet mesélhessünk el március 15-ről, túl kellett lépnünk a mindenki által ismert tankönyvi leírásokon. Bele kellett képzelnünk
magunkat abba, hogy ha levesszük a történelmi emlékezet pátoszát, akkor valójában milyenek lehettek a márciusi ifjak. Szerintünk olyanok, mint bármely más korban a fiatalok. Életerősek, tettre készek, miközben élvezik mindazt, amit az élet kínál számukra: szerelmet,
kalandot, barátságokat. Rákay Philip, Szente Vajk, Kis-Szabó Márk forgatókönyve alapján arra vállalkoztunk ebben a filmben, hogy közelebb hozzuk a mai emberekhez és egyszersmind életre is keltsük március 15-e hőseit. Mindemellett ez a film azt mutatja meg, hogy a nagy nap így is történhetett volna. Épp ezért az eddig látott, megszokott feldolgozásoktól merészen eltérve a Most vagy soha! az akciót, az izgalmat, a gyorsan pergő cselekményeket előtérbe helyezve mutatja be az eseményeket.” – mondta Lóth Balázs rendező.
Hozzátette, hogy felemelő pillanat volt azokon a helyszíneken forgatni, ahol egykor a forradalmi események zajlottak. A Budai Várban Táncsics börtönénél, a Nemzeti Múzeumnál, illetve újrateremteni a korszak miliőjét olyan helyszínek rekonstruálásával, mint a Kincsem Parkban létrehozott Landerer nyomda, vagy a Fóton felépített Pilvax kávéház. A stáb dolgozott az Andrássy úton, ahol a pesti osztrák városparancsnok, Léderer rezidenciáját alakították ki, valamint Sopronban, ahol Petőfi albérletét, a pesti Dohány utcát, valamint Farkas rejtekhelyét, a kékfestő üzemet hozták létre. További forgatási helyszín volt még az esztergomi Duna-part, a komáromi Monostori erőd, a budapesti Papnövelde folyosói, udvara és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem kiskörúti épülete, illetve Európa jelenleg legnagyobb XIX. századi, a hajdani pesti belvárost és Duna-partot magába foglaló díszletvárosa, ami az NFI fóti telephelyén kapott helyet.
Utoljára azt rögzítette a stáb, amikor a márciusi ifjakat, legfőképp Petőfi Sándort üldöző Farkas, az osztrák titkosrendőrség fogdmegje először felbukkan a történetben 1848. március 15. előestéjén. A Lóth Balázs rendezésében, Berettyán Nándor, Mosolygó Sára, Horváth
Lajos Ottó, Fehér Tibor, Koltai-Nagy Balázs, Ertl Zsombor, Novkov Máté, Hajdu Tibor, Bordás Roland és Reider Péter szereplésével készülő filmen jelenleg már a VFX szakemberek dolgoznak, akik többek között hozzáillesztik a leforgatott anyaghoz a 3D-ben rekonstruált Nemzeti Múzeumot, a dunai látképeket, illetve azt a több ezres tömeget, amely 174 éve elözönlötte az utcákat a forradalom kitörésekor. Gulya Róbert zeneszerző komponálja a Most vagy soha! zenei-és dallamvilágát.
A tervek szerint a kész filmet 2024. tavaszán, az 1848-as forradalom 176. évfordulóján láthatja a közönség a mozikban a Fórum Hungary forgalmazásában.
