Bánki Gergely, Vékes Csaba és Bezerédi Zoltán / Fotó: Pozsonyi Janka (Még több kép a forgatásról, itt!)
A színpad mögötti, több emeletet átszövő szűk folyosókon egyfolytában jönnek-mennek az emberek, kivéve, amikor forog a kamera – a színházigazgató szobájában játszódó jelenetbe minden kinti nesz behallatszódik, ráadásul a nem túl nagy szobába csak a legfontosabb stábtagok férhetnek be, így mindenki másnak kint kell lopakodnia. A jelenetben Bezerédi Zoltán, a színház igazgatója beszélget a főhőssel, akit Bánki Gergely alakít, de az igazgató személyi titkáraként feltűnik a jelenetben Kalocsay Mercedes is. Az iroda nagyszerűen fest: a tengerkék falakon antik festményeket és egy kitömött állatfejet is elhelyeztek, emellett az igazgató mellszobra, és megfestett portréja is ott van kiállítva, nagyszerűen bemutatva a hierarchia csúcsán álló férfit.
Bezerédi Zoltán
Minden színház társasági középpontja a büfé, mi is itt tudtunk leülni beszélgetni egy kicsit az alkotókkal. Vékes Csaba saját élményei alapján írta a forgatókönyvet, amely a vidéki színházak és Budapest közti folyamatos autós ingázás során fogalmazódott meg benne először. Az első verzióban a filmnek is ez volt a kiindulópontja: egy színész, aki egy borzalmas nap után, az autóban kezdi átgondolni, mit csinált rosszul, mikor kellett volna az asztalra csapnia, és mit csinálna másképp, ha ő igazgatná a helyet. A színházi rendezésben nagy rutinja van, de filmet most készít először. A legnagyobb különbségnek a próbafolyamat hiányát gondolja – a darabok előtt mindig van legalább hat hét felkészülési idő, a színészekkel együtt lehet kitalálni, felépíteni valamit, itt azonban az idő szűke miatt erre nincs lehetőség. A filmrendezés még mindig egy új játék, ami szerinte nagyobb rutinnal biztosan könnyebbé fog válni.
Vékes Csaba
A filmben szinte minden színész nagy színházi tapasztalattal bír. Fontos volt Vékes számára, hogy értsék a világot, amiben a történet játszódik. Szerinte Magyarországon ha valaki nem pályaelhagyó, akkor mindenképpen van valamennyi rutinja a színpadon. A casting során sokat beszélgettek az élményeikről, melyekből legalább 4-5 további filmre való történet jött össze a végére. Persze, az egyik szürreálisabb, mint a másik – ha valaki nem jártas ebben a világban, el sem hiszi, hogy ilyenek megeshetnek. Ezt a világot akarja a filmben is ábrázolni: a színház egy olyan hely, ahol tabuk nélkül megtörténhet bármi. Színészi karrierjének legkisebb szerepeiről kérdezve többet is felidéz: a Marica grófnőben sintért játszott, ebben annyi volt a szerepe, hogy átvitt egy széket a színpadon. Emellett alakított már kerítést (ez a filmben is benne lesz), itt bakancsban másztak át a fején. Utólag már nevet ezeken a kis szerepeken, de akkor nagyon sokat segítettek neki, erőt adtak az egy évig tartó stúdiózáshoz a zalaegerszegi színházban.
Nagy Ervin
A film főszerepét Bánki Gergely alakítja, akinek bár kimaradt a színházi karrierjéből „biodíszlet” szerep, a bemutatott abszurd világot nagyon jól ismeri. A színház szerinte is több szempontból egy őrült hely, ahol a legkülönbözőbb emberek és egók ütköznek össze egymással, az Alabárdos pedig bőven táplálkozik ezekből a találkozásokból. A film szerinte egy sokkal racionálisabb terület, de muszáj is, hogy az legyen, mert ott a praktikus dolgoknak kell irányítania – a színházban sokkal inkább engedhet az ember a saját hóbortjainak. A város legmenőbb színészét Nagy Ervin alakítja, ő a „vidéki vezérbölény”, aki az utcán se mossa le magáról a sminket, hogy felismerjék őt az emberek. Egy hiú alfahím, aki nehezen fogadja el, hogy kezd kiöregedni a szakmából. A legkisebb szerepe a Katona József színház Yvonne, burgundi hercegnő című darabjában volt, ahol egy fonnyadt kezű embert kellett alakítania, természetesen szó nélkül. Attól függetlenül, hogy más alkatú ember, az elveszett, kissé lúzer pillanatokban ő is magára ismer a főhősben, bár sokkal inkább hasonlít a saját karakterére – a habitusa, a méretei, a nagypofájúsága miatt, karikírozik benne, sokat merít saját magából. Szeret többet megengedni, ha komédiáról van szó, lubickol abban, hogy nem szocio-minimálban dolgozik és végre elengedheti a lovakat. A forgatókönyvet feszesnek és jónak tartja, nem lengi körül egy magyaros mélabú, és annak örülne a legjobban, ha egy igazán jó Jiří Menzel filmre hasonlítana majd a végeredmény.
Ónodi Gábor
Ónodi Gábor karaktere is egy a tömegből, bár a főhőssel ellentétben ő kifejezetten örül, hogy ilyen sok darabban szerepelhet. A valóságban a legkisebb szerepe egy szobor volt a Szolnoki Szigligeti Színházban – több felvonáson keresztül mozdulatlanul állt a színpad közepén lévő forgóajtóban. Bár a filmezésben nincs akkora tapasztalata, nagyon élvezi a forgatást, főleg azt, hogy a színpadi játékkal szemben itt minden mikro-játék és apró gesztus is számít. A film egyik producere Herendi Gábor, aki a Filmalapon keresztül került bele a projektbe – szerinte főleg azért, mert a vígjáték műfajában nagy tapasztalata van. Az elolvasása után azonnal megszerette a forgatókönyvet, szinte irigykedett is egy kicsit, hogy nem ő rendezheti, de arról is rögtön meggyőződött, hogy Csaba nagyon érzi a műfajt. Közelebb áll hozzá a film, de egy teljes, egy felvonásnyi színdarabot is rendezett már. Nagyon szereti a közeget és több színészt is a színpadon szúrt ki magának. Szerinte a kulisszák mögötti világ, a hús-vér figurák, és a jó humor amivel Csaba hozzányúlt a témához, érdekes lesz azok számára is, akik nem mozognak otthonosan a színház világában.
Csokonai színház
A forgatókönyv a Blue Duck Arts műhelyben készült, amelynek Vékes Csaba az egyik alapítótagja, Herendi Gábor mellett pedig Fancsikai Péter és Fancsikai Eszter a film producerei, akik már egy korábbi rövidfilmjében is együtt dolgoztak a rendezővel. Fancsikai Péterrel még Földessy Margit színi tanodájában ismerkedtek meg, a közös forgatás után pedig őket kereste meg az Inkubátoros projekt elkészítésével. A produceri munka mellett az egész forgatáson jelen vannak, az elsőfilmes rendező és operatőr köré egy profi technikai stábot szerveztek össze, hogy az alacsonyabb költségvetés ellenére minőségi végeredmény szülessen. Színészként neki is kijutott a kis szerepekből, bár ő főleg filmekben játszik: volt már üzenetet hozó SS- és szovjet tiszt is, gépfegyverrel állt az Opera oldalában, de a Saul fiában is jutott neki egy egymondatos szerep.
A Hetedik alabárdos forgatása augusztus közepéig tartott, a tervezett bemutató jövő tavaszra várható.
