2005. 08. 02. filmhu
Iványi Marcell nevét 1996 óta sem felejtettük el, habár nem sokat lehetett róla hallani a Szél című kisfilmjével elnyert cannes-i Arany Pálmája óta. Most ismét szurkolhatunk neki: szeptember elején ő képviseli a magyarokat Ballada című kisfilmjével Velencében, a világ egyik legnagyobb filmfesztiválján. A rendezőt a kisfilmről faggattuk, valamint arról, mivel telt az idő Cannes és Velence között.
Iványi Marcell úgy gondolja, a 4-5 év tanulás nem volt haszontalan, és beérik majd ennek a gyümölcse. Gárdos filmjében és a
Ballada esetében is nem csupán a jeleneteken dolgoztak, hanem egyúttal önmagukon is. Sokat kell gyakorolni, hogy az ember megtalálja a saját eszközeit és a saját nyelvét, vallja Iványi, aki egyáltalán nem türelmetlen a jövőt illetően. „Mindennek megvan a maga ideje”, mondja. Bár 10 év telt el az Arany Pálma óta, és természetesen nagyjátékfilmet is tervez, most nagyon boldog már attól is, hogy a
Ballada elkészülhetett és olyan rangos helyen lesz az ősbemutatója, mint a velencei Mostra.
Habár a belga koproducer, Maarten Loix a költségek felét biztosította, nagyon nehéz volt összeszedni a pénzt a 12 perces kisfilmre. Ugyanakkor a rendező kiemeli, hogy nagyon jó volt az Inforg Stúdióval és a „mindenre odafigyelő” Muhi András producerrel együtt dolgozni. „Itthon mindenki segítette a film létrejöttét és ez fantasztikus volt: a filmet világosító Sparks-nál Romwalter Richy és a fővilágosító Vákár Balázs és csapata; Nagy Miklós, a Melon FX vezetője, ahol több mint négy hónapon keresztül készült a film; Pataki Ági és Kovács Gábor a Filmpartnersnél; és Bándi Zsolt a Spot Castingtól”. Iványi, aki személyesen is elkíséri filmjét Velencébe, jó esélyt lát egy következő belga-magyar koprodukcióra. Ebben ismét számít majd az Inforg részvételére is.