Elnyerte az idei varsói Nemzetközi Művészeti és Turisztikai Filmfesztivál fődíját, a Grand Prix-t az első félévi magyar EU-elnökség imázsfilmje, a Madarász Isti által rendezett angol nyelvű Hungary, World of Potentials című rövidfilm - erősítette a hírt film alkotója. A film háttérzenéje a Repülj madár, repülj című székely népdal világzenei stílusban készült feldolgozása. Kovács Nóri népdalénekes és a Balkán Fanatik zenekar adja elő, miközben egy Magyarországra látogató fiatal külföldi pár utazásának élményei elevenednek meg, és az egyes állomásokhoz kapcsolódóan világhírű magyar feltalálók, tudósok találmányai jelennek meg. Madarász Isti filmjének ez már a második nagy nemzetközi sikere: nemrég Rigában is fődíjat nyert az imázsfilmek nemzetközi filmfesztiválján. Olyan riválisokat győzött le, mint például a dubaji vagy a barcelonai imázsfilm, amelyek a Hungary, World of Potentials költségvetésének többszöröséből készültek. A zsűri szerint a magyar imázsfilmnek "lelke van". A varsói Nemzetközi Művészeti és Turisztikai Filmfesztivált idén június 16-18. között rendezik meg, a díjátadásra a szombat esti gálán kerül sor.
Tarr Béla az újvidéki filmfesztivál díszvendége
Retrospektív vetítéssorozattal tiszteleg a világhírű magyar rendező munkássága előtt a holnap kezdődő újvidéki Cinema City nemzetközi filmfesztivál. Holnap kezdődik Újvidéken a mozi nemzetközi ünnepe. A június 25-ig tartó Cinema City filmfesztivál különprogramot szentel Tarr Béla filmrendezői munkásságának. A retrospektív program keretében összesen 11 Tarr-film lesz látható. Az 1977-ben készült Családi tűzfészek, Tarr első filmje a válogatás legkorábbi darabja, a legutóbbi pedig a februári Berlinale nagydíjával és FIPRESCI-díjjal is jutalmazott A torinói ló című alkotás. A torinói ló június 24-i bemutatóját közönségtalálkozó követi, melyen Tarr Béla személyesen vesz részt. Az újvidéki Cinema City filmfesztivál idén 150 filmet sorakoztat fel. Pejó Róbert Látogatás és Marian Crisan román filmrendező Morgen című román-francia-magyar koprodukcióban készült alkotása is műsoron lesz. A nemzetközi filmfesztiválra, melyet Szerbia kiemelkedő kulturális eseményei között tartanak számon, tavaly több mint 80 ezer néző váltott jegyet.
Major Tamás arcai - Kiállítás Miskolcon
Major Tamásnak, a huszadik század egyik legjelentősebb, ugyanakkor talán legellentmondásosabb magyar színészóriásának állít emléket az a kiállítás, amely csütörtökön nyílik Miskolcon a Színháztörténeti és Színészmúzeumban. A művész életpályáját a kiállítás a Major Tamásról készült portrék segítségével mutatja be; mintegy száz fénykép, valamint színházi előadások felvételei idézik fel a színész, a rendező, a színházigazgató, a színészpedagógus és a politikus Major alakját. Major Tamás 1910. január 26-án Újpesten született. A színiakadémia elvégzése után 1931-ben lett a Nemzeti Színház tagja. Szavalt baloldali esteken, és részt vett a Hont Ferenc vezetésével dolgozó Független Színpad munkájába, kapcsolatba került az illegális kommunista párttal. 1945-ben a Nemzeti Színház igazgatója lett, a műsor átalakításával átszervezte a társulatot is, és a kommunista párt politikai programját hirdette a színpadon is; vezető szerepet töltött be a Magyar Színházművészeti Szövetségben. A Rajk-per, majd Sztálin halála után hatalmi helyzete megrendült, de a politikai változások ellenére 1962-ig a Nemzeti Színház vezetője maradt. Leváltása után 1978-ig főrendezőként dolgozott a társulatban, 1982-ben az alakuló Katona József Színházhoz szerződött. Tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, kétszer - 1948-ban és 1953-ban - kapott Kossuth-díjat. Budapesten hunyt el 1986. április 13-án. Egykori tanítványa, Csiszár Imre művészeti vezető kérésre utolsó éveiben rendszeresen dolgozott Miskolcon is. Klasszikus vígjátékok - a Tartuffe, a Csetepaté Chioggiában, a Szeget szeggel - színrevitele mellett itt játszotta el a Lear király címszerepét 1981-ben. Játszott az Erkel (1952), A tizedes meg a többiek (1965), az Ítélet (1970), a Régi idők focija (1973), a Déryné, hol van? 1975), az Ereszd el a szakállamat! (1975), a Szabadíts meg a gonosztól! (1978), a Circus Maximus (1980), a Mephisto (1981), a Ripacsok (1981), a Szerencsés Dániel (1982), a Hanyatt-homlok (1983), a Csak egy mozi (1985) és A nagy generáció (1986) című filmben. A szeptember 24-ig látogatható miskolci Major-kiállítást Gyarmati Béla, a Miskolci Nemzeti Színház egykori igazgatója, színháztörténész nyitja meg csütörtökön.
