A kilencvenes évek lehetetlen viszonyai és a Filmtörvény elfogadása után különböző korszakok következtek a magyar filmgyártásban, de a rendszerváltás óta folyamatosan érte és éri kritika a szakma részéről, amiért nem alakult ki egy biztos alapokon nyugvó, átlátható és kiszámítható filmtámogatási rendszer. A Partizán filmje felidézi az előző rendszerek hibáit, hogy abból jobban megérthessük, mi vezetett a Filmintézet felállásához. 

Rendszerhiba filmbetétekkel, archív felvételekkel és rövid interjúkkal dolgozik: olyan szakembereket szólaltat meg, mint Fonyó Gergely, Janisch Attila, Gárdos Péter, Hajdu Szabolcs filmrendezők, Kovács András Bálint filmesztéta, illetve Kántor László és Hutlassa Tamás producerek. A hónapokon át készülő filmben a megszólalókon kívül a Partizán rengeteg interjú-felkérést is kiküldött: sokan nem vállalták vagy visszautasították a kérelmet, viszont voltak, akik háttérbeszélgetésekkel segítették munkát. 

 

Harminc év, három korszak: a magyar filmet évtizedek óta próbálják újra és újra megmenteni. A kísérletek között voltak csúcspontok, kudarcok, megannyi alku és kompromisszum. Most pedig egyesek szerint a magyar film legszomorúbb időszakát éljük. 

Bár a rendszerváltás óta eltelt több mint 30 év, eddig átfogóan nem vetett számot senki, a szembenézés elmaradt. A Partizán erre vállalkozik új filmjével, amelyben a filmszakma releváns szereplői - alkotók és egykori vezetők - mesélnek térdepeltetésről, cenzúráról, gazdasági csődről, és nem utolsó sorban arról, miért olyan a magyar film ma, mint amilyennek ismerjük. És arról, hogy innen merre tovább. A nagy költségvetésű történelmi filmek, a közpénzből, milliárdokból finanszírozott mítoszgyártás, és a teljes központosítás fogja elhozni a várva várt aranykort? Vagy van, amit pénzzel nem lehet megvenni - és ez az ágazat lesz az, amibe beletörik a NER bicskája? 

A teljes filmet ide kattintva nézheted meg.

Forrás: Partizán