A Karantén Zóna ötlete ugyan a 2020 tavaszán történt lezárások idején született, az egyes történetek alapját a járvánnyal járó intézkedések és kényszerű életmódváltoztatások adják. Az otthonragadt párocska egész napos összezártsága, az egyedül maradt, idős néni kommunikációéhsége, a kórházakból hazaküldött, gondozásra szoruló idősek elhelyezése, valamint a home office és a napi zoom értekezletek mindenkinek ismerősek.
Ami miatt mégsem fullad közhelyekbe a film, és nem válik érdektelenné, az a címet inspiráló Alkonyzóna hatása. Az Alkonyzóna egy 1959-től 1963-ig, majd a nyolcvanas években futó tévés sci-fi antológiasorozat (és néhány szkeccsfilm) Rod Serling ötlete nyomán, melynek minden epizódja hétköznapian indul, aztán olyan fordulat jön benne, amire egyáltalán nem számítottunk, és ami próbára teszi a főszereplőt és a néző idegeit is. Több mint 60 éve indult a sorozat, mégis, még mai szemmel nézve is elképesztően erős epizódjai vannak. Nem véletlen folytatta Jordan Peele (Tűnj el!, Mi) 2019-ben, hiszen az emberi lét és fantázia kifogyhatatlan tárháza a megmagyarázhatatlan eseteknek.
A Karantén Zóna tehát nemcsak a címében inspirálódott Rod Serling sorozatából, hanem fordulataiban is. Sokaknak a szélesebb körben ismert Black Mirror juthat róla eszébe, ami az Alkonyzóna kultuszára épített. Azoknak fog jobban tetszeni a film is, akik szeretik a természetfeletti fordulatokat, a misztikumot, a baljós eseményeket, esetleg az emberi elme tébolyát és a groteszkbe hajló jeleneteket.
Majsai-Nyilas Tünde és Lebor Lilly Eszter A Karantén Zónában
Zsótér filmjében nincsenek futurisztikus technikák, megmarad a teljesen hétköznapi (kelet-európai) élethelyzetekben, amivel mindenki könnyen tud azonosulni. A különböző lakásokban játszódó történetek mindegyike a koronavírus okozta létbizonytalanság egy szeletét vázolja fel, ezekhez találtak ki csavarokat az alkotók. Pásztor Erzsi részében például az egyedül élő néni lakásában megmagyarázhatatlan módon tűnnek el tárgyak, a lánya otthonában meghalt nagypapa (Ujréti László) szelleme nem távozik a testtel, egy frissen összeköltözött pár egyik tagja fizikai változáson megy át a másik szemében, az ötödik szkeccsben pedig a valóság és vágyak között mosódik el a határ.
A színészek nagyszerűek, hol kellően naivak, idegesítőek, gyanúval teliek vagy éppen feszültek a visszafojtott frusztrációtól. Pásztor Erzsi és Ujréti László két ismert színész, akiknek jutalomjáték ez a szerep. Az influenszert alakító Tolnai Klári játékától kiráz a hideg, Krausz Gergő figurájával együtt nő bennünk a kétely, Tankó Erikával mi is felhúzzuk magunkat Lőrincz Sándor tohonya karakterén, Lakatos Mátéval pedig a vágyaiban veszünk el.
Lakatos Máté A Karantén Zónában
A film öt különálló, változó minőségű történetből épül fel, melyekben az a közös, hogy mind a Karantén Zónában játszódnak. Az Alkonyzóna egyik legeredetibb húzása, hogy a kreátor az epizódok elején és végén is megjelenik: az adott rész alaphelyzetének ismertetése után hirtelen a szereplők mellett terem, és előre sejteti, hogy valami baljós fog történni, majd az epizódok végén szintén megjelenik, hogy összefoglalja a tanulságot.
Zsótér ezt teljes egészében átvette, ami az Alkonyzóna-rajongóknak csodálatosan nosztalgikus érzést fog okozni, aki pedig nem ismeri az amerikai sorozatot, annak ettől a húzástól is lúdbőrözhet a háta. Az Alkonyzónában maga Rod Serling jelent meg az epizódokban, itt viszont nem Zsótér Indi Dániel rendező, hanem régi alkotótársa, Muchichka László bukkan fel fehér ingben, fekete öltönyben, fekete nyakkendővel. A film legnagyobb negatívuma viszont éppen hozzá köthető, ugyanis a mondatokat záró „…a Karantén Zónában” kifejezés nem mindig hangzik tőle autentikusan, sokszor inkább erőltetett, ami kilóg az epizódokból és kibillent abból a feszültségből, amit a fordulatok hoztak.
Tolnai Klári és Krausz Gergő A Karantén Zónában
De ezt leszámítva még mindig bámulatos, hogy alacsony büdzséből mennyi kifejezetten jó film tud készülni Magyarországon. A Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan vagy az Ernelláék Farkaséknál magyar viszonylatban is kevés pénzből készültek és sokkal jobbak lettek számos több milliós költségvetésből gyártott hazai műfaji filmeknél. Zsótér első nagyjáfékfilmje közösségi finanszírozáson gyűjtött össze pár százezer forintot, a támogatók pedig részt vehettek a film premier előtti vetítésén.
Az alacsony költségvetés ellenére mindegyik epizódban van valami technikai bravúr (spoiler miatt nem részletezhetem, de higgyetek nekem), amelyek messze meghaladják a házibarkács szintet, pont kellő mennyiségben és minőségben kerültek bele. Sőt, az egyik rész még a nyolcvanas évekbeli testhorrorok világát is megidézi, amiért külön dicséret jár az alkotóknak.
A Karantén Zóna nem egy újabb karanténfilm, a szokásos formai és tematikus közhelyekkel. Ahogy Tarantino is ügyesen inspirálódott a kedvenceiből, úgy Zsótér is a kellő tisztelettel és kreativitással nyúlt amerikai elődjének munkájához ihletforrásként. Szórakoztató, fordulatos, olykor nyomasztó és abszurd történetek itt… a Karantén Zónában.
A Karantén Zóna június 25-től az HBO kínálatában látható.
