A Nemzetközi Nőnap alkalmából március 8-tól minden hónap első keddjén női dokumentumfilm rendezők egy-egy érzékeny, személyes történetét vetítik a MáraiKultban. A Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete (MADOKE) szervezésében induló filmklub esetében a filmválasztás fontos szempontja volt, hogy a népszerű nevek mellett a nézők megismerkedhessenek a kevésbé ismert dokumentumfilm rendezők olyan alkotásaival is, amelyek méltán járultak hozzá a hazai és nemzetközi dokumentumfilmes sikerekhez.

A sorozatot az On the Spot-páros Cseke Eszter ás S. Takács András első egész estés dokumentumfilmje, a Születési helye: Auschwitz indítja március 8-án. Az öt év alatt, nemzetközi koprodukcióban készült film középpontjában egy generációról generációra öröklődő családi trauma áll. Vajon meg lehet-e szabadulni a nemzedékeken átívelő terhektől? Ha igen, akkor miben kereshető a felépülés lehetősége?

1944 májusában Auschwitzba deportált fiatal zsidó nő kéthónapos terhes volt, Dr. Mengele azonnal kiválasztotta őt az orvosi kísérletekhez. Gyermekét (aki egy kilógramm súllyal született) a haláltábor felszabadításáig még öt hosszú hétig rejtegetette. Lánya nemcsak örökölte a holokauszt által okozott traumát, de továbbadta saját lányának is. A rendezők e lenyűgöző asszonyok történetét követik nyomon, miközben feltárják, milyen sötét árnyakat vetett a holokauszt három generációra is. A film a vészkorszak generációkon átívelő hatása mellett a haláltáborok szörnyűségeit, az 1944 karácsonya előtt Auschwitzban született főszereplő traumáját mutatja be. A dokumentumfilm arra mutat rá, hogy a nemzedékeken átívelő családi traumák feloldásának lehetősége a szülő-gyermek kapcsolatban rejlik.

 

A számtalan filmfesztiválon nagy sikerrel vetített film, a Spektrumnak, és ARTE Televízió csatornának köszönhetően a tévénézőkhöz is eljutott és rekordnézettséget hozott. A film 2021-ben egyetlen magyar pályaműként szerepelt a rangos Prix-Europa jelöltjei között. Orvos-Tóth Noémi így jellemezte a filmet: „A Born in Auschwitz a generációk között átívelő traumák fájdalmasan szép krónikája. Anya és lánya történetén keresztül bepillantást nyerhetünk abba, hogyan képes a múlt rettenete máig hatóan megterhelni az életünket. Néztem és hallgattam ezt a két nőt, Katit és Angélát, ahogy egyes részeknél a stúdió feketeségében egymásnak vallanak, és azt éreztem, minden pillanat a szívemig hatol.”

A sorozatnak három további része lesz. Április 5-én Trencsényi Klára első egészestés dokumentumfilmje, a Reményvasút (2015) látható, mely a felszínen a budapesti Gyermekvasútról szól, ám valójában egy szívbemarkoló drámát ábrázol az ott dolgozó, hátrányos helyzetű fiatalokról.

 

Kincses Réka Balkán bajnok (2006) című dokumentumfilmjére május 3-án kerül sor. A Balkán bajnok az ezredforduló után egyre több személyes témát feldolgozó, egyes szám első személyben megfogalmazott dokumentumfilmek egyik irányadó darabja. Kincses Réka alkotása egy pszichológiai társasjátékba vonja be nézőjét, beviszi családja otthonába a kamerát, és megkérdezi mindazt, amiről eddig mindenki hallgatott.

Utolsóként Ember Judit Fagyöngyök (1978) című alkotását vetítik június 7-én. Ember Juditot a legtöbbször betiltott magyar rendezőként tartják számon, aki rendre olyan érzékeny témákra tapintott a filmjeivel, amit az akkori hatalom nem nézett jó szemmel. Filmjei már saját korukban jóval többet jelentettek a puszta leleplezésnél, a feltárt tényeknél, oknyomozásnál, igazságoknál vagy igazságtalanságoknál. Kamerája előtt a történelem viharainak kitett egyszerű emberek sorsa tárul fel.

A belépés ingyenes, de a vetítések védettségi igazolvánnyal látogathatók. További részletek a MáraiKult oldalán olvashatók, a Facebook-esemény itt található.