A hentes, a kurva és a félszemű Portoban kapott elismerést
A genti és a haifai seregszemléket követően a portói nemzetközi filmfesztivál, a Fantasporto Rendezők Hete szekciójának versenyprogramjában szerepelt Szász János A hentes, a kurva és a félszemű című filmje. A Gryllus Dorka, Nagy Zsolt és Hegedűs D. Géza főszereplésével készült „kegyetlen mese” Portóban a kritikusok zsűrijének díját nyerte el.
Szász János legutóbbi filmjének forgatókönyvét Bodzsár Márk (Isteni műszak) közreműködésével írta. A cselekmény fő helyszínei, a mészárszék, a húsüzem és a bordélyház egyedi látványát Valcz Gábor (Moszkva tér; Isteni műszak; Swing) tervezte, az operatőr Máthé Tibor volt. Az Unio Film gyártásában készült A hentes, a kurva és a félszemű 2018 januárja óta látható a magyar mozikban a Big Bang Média forgalmazásában.
A film szinopszisa a következő: A jómódú hentes kiskirályként él az első világháború utáni Magyarországon. Egy nap régi üzlettársa, a kegyvesztett félszemű csendőrtiszt egy nővel menekül a falujába. Az idegen asszony jelenléte feltüzeli a mészárszék életunt tulajdonosát, aki mindkét érkezőnek munkát ad. Amikor a nőről kiderül, hogy Pesten kurva volt, a hentes pénzzel próbálja megvenni szerelmét. A pár belemegy a játékba és veszélyes alkudozás veszi kezdetét: egyikük sem tudhatja, ki fog hátba szúrni kit, ha végül eljön az elszámolás ideje.
Az alkoholbetegség, a sehová sem tartozás témakörét járja körbe Till Attila harmadik nagyjátékfilmje, az És mi van Tomival?, ami október 31-én kerül a mozikba
Október 29-én indul az első BIFF, azaz a Budapest International Film Festival a Corvin moziban. A november 3-ig tartó eseményen olyan filmeket láthat először a magyar közönség, mint a Velencében körülrajongott The Brutalist, Andrea Arnold legújabb könnyfakasztója, a Bird vagy épp a német Oscar-nevezés, A szent füge magja.
Szimler Bálint első nagyjátékfilmje a hazai poroszos oktatási rendszer hétköznapi kudarcain keresztül mutat rá azokra a beidegződésekre és komplexusokra, amik össztársadalmi szinten is nehezítik az életünket.
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.