Filmhu: Ha jól tudom, a film Szily László írásai alapján készült. A filmben elhangzó anekdotákon kívül átvett mást is az eredeti könyvből?
Xantus János: A filmben elhangzó párbeszédek döntő többsége Szily László könyvéből származik, a történet maga saját ötlet. A film főszereplője különböző horgásztörténetekkel „etet” egy nőt, annak ellenére, hogy éppen Lacitól tudom, hogy nincs nagyobb baklövés annál, mint egy nőt horgásztörténetekkel próbálni elcsábítani.
Filmhu: Szokott horgászni?
X. A.: Nem mondhatnám. A horgásztapasztalatom annyiból állt, hogy néha elkísértem a fiamat: ő ült a horgászszékben, miközben én megpróbáltam kibogozni a damilt. A film előtt szinte semmi sem állt tőlem távolabb a horgászatnál, most azonban már tudom, miért rajonganak érte annyira.
Filmhu: A filmben is igen áthallásossá válik a kétféle „etetés” – a nőké és a halaké…
X. A.: Igen, kiderült, hogy a horgászat tulajdonképpen egy erotikus téma. Én sem gondoltam volna korábban, de már a Laci könyve is egyértelműen rávilágít erre a párhuzamra.
Horgássztorikkal nőt etetni baklövés
Filmhu: A film női főszereplője (Fóti Zsófi) eredetileg táncos. Hogyan talált rá?
X. A.: Olyan szerencsében volt részem, hogy néhány éve együtt léphettünk színre a Szív-Cirkusz Varieté című előadásban, melyet Halász Péter emlékére Can Togay és Kari Györgyi rendezett. Már akkor úgy éreztem, jó lenne vele készíteni egy filmet, de csak most jött el az ideje. Filmben eddig még nem szerepelt, és színészet szempontjából is határesetnek számít az ő munkássága, ám hihetetlenül fegyelmezett, rendkívüli koncentrációs képességgel rendelkező tehetség. A felvételeket hosszú próbafolyamat előzte meg, ahol nagyon meglepett a kidolgozott megoldásaival, ötleteivel. Egy amatőr számára az egyik legnehezebb feladat spontán felkacagni, neki ez sem jelentett problémát, ami mögött nagyon sok munka van.
Filmhu: Az ön filmje volt az egyetlen a vetítettek közül, mely spontán tapsot kapott a közönségtől…
X. A.: Örültem is neki nagyon, mert a munkatársaimmal együtt nagyon szeretjük ezt a filmet, szinte akárhányszor meg tudnánk nézni. A közönség előtt azonban most vizsgázott először, és mivel nem egy szokványos vígjátékról van szó, nagy kérdés volt számomra, vajon rá tud-e hangolódni a közönség. Mázsás súlyok estek le rólam, amikor egy-egy résznél felnevettek a nézők.
Filmhu: Sok év telt el az utolsó nagyjátékfilmje óta. Nincsenek ilyen irányú tervei?
X. A.: Sok mindennel foglalkoztam az elmúlt években, színházban és televízióban is dolgoztam, készítettem dokumentumfilmet, kisjátékfilmet és kísérleti filmet egyaránt, nagyjátékfilmet azonban valóban régóta nem csináltam. Most úgy tűnik, van esély az egyik ötletem megvalósítására, mely - terveim szerint - szintén egy vicces-erotikus történet lesz.
(Fotó: Valuska Gábor)
