(fotó: Valuska Gábor)
Tavasszal kicsit pihentek a magyar stábok, hogy aztán nyáron, újult erővel vessék bele magukat a filmkészítésbe. Fekete Ibolya évek óta készülő, száz évet felölelő alkotásának forgatására egy fülledt nyári nap hajnalán látogattunk ki a Margitszigeti Nagyrétre, ahol Ónodi Eszter és Gáspár Tibor andalgott szerelmesen. A film megszületése hasonlóan kalandos volt, mint a készülő alkotás hőseinek élete a 20. században. A rendező hat éve írta egy család száz évét bemutató forgatókönyvét, amelyre először még az MMKA ítélt meg támogatást, majd a Filmalap támogatásával fejezhette be a rendező a régóta vágyott alkotást. Az Anyám és más futóbolondok a családból főbb szereplőinek nem csak saját korukat, de a karakterek fiatalabb és idősebb életszakaszát is meg kell jeleníteniük a vásznon. "Közel nyolcvan szöveges szereplő jelenik majd meg a vásznon, korabeli ruhákban és környezetben. Szakács Györgyi jelmeztervező és Einhorn Zsuzsa berendező ízlésének, találékonyságának köszönhetően a film kiállítása messze látványosabb lesz, mint amit a költségvetés ígérne." - osztotta meg velünk Fekete Ibolya, mi pedig izgatottan várjuk a bemutatót.
(fotó: Valuska Gábor)
Elvarázsolt világba jutottunk, amikor meglátogattuk Madarász Istit, aki A fekete múmia átka címmel forgatott tévéfilmet Rejtő írásokból a svábhegyi szanatórium elhagyatott épületében. A helyszín kedvelt terepe a stáboknak (forgott már itt az elmúlt években másik tévéfilm és Lem-adaptáció is), amit nem is csodálunk. Bár az alkotás egy kávéházban játszódik, de akik kémnőkre, cowboyokra, légiósokra és egzotikus kalandokra vágynak, azoknak sem kell csüggedniük, hiszen az író gondolatai és hősei is megelevenednek majd, a rendező megidézi a klasszikus rejtői világot is: "Amikor a filmben légiós regényről beszélnek, hirtelen a sivatagban találjuk magunkat légiósokkal körülvéve, lesz szó egy híres westernregényről, ekkor megjelenik egy cowboy és lövöldözni kezd, és feltűnik majd franciás kiskocsma is, ahol én a tangóharmonikást alakítom." - osztotta meg velünk Madarász Isti. “"Azt gondoltuk, hogy nem elsősorban a rejtői szöveghez kell hűnek lennünk, hanem a "rejtőiséghez", ahhoz a nagyon különleges világhoz, amit ő a magyar irodalomban páratlan módon, zseniálisan hozott létre. Arra vállalkozunk a filmben, hogy ezt a szellemiséget bemutassuk, és megpróbáljuk a lehető legkreatívabb eszközökkel megeleveníteni" - fogalmazott Hegedűs Bálint forgatókönyvíró, mi pedig már tényleg várjuk, hogy mikor tűzi műsorára az MTVA a kalandos filmet.
(fotó: Valuska Gábor)
Furcsa fazonokkal a pesti éjszakában is találkoztunk, amikor kilátogattunk a Dési-Móray alkotópáros első nagyjátékfilmjének forgatására. A budapesti romkocsmában harsány színek, a mennyezetről lelógó extrém tárgyak és villogó neonok vártak minket, meg természetesen a kezdetekben Titkos pizsama munkacímű, majd Az éjszakám a nappalod című film stábja, amelynek főszereplője, Novák (Czukor Balázs), repülőgépek feketedobozait szervizelő, inszomniával küzdő fiatalember. Mivel amúgy sem tud aludni, szürke és egyhangú nappalai után beleveti magát a szürreális éjszakába, ahol egy furcsa társasággal egyre hihetetlenebb kalandokba keveredik. A rendezők és a producer stílszerűen a pesti éjszakában egy filmes bulin találkoztak össze. "A nagyvárosokban az emberek 70-80 százaléka szenved valamilyen fokú álmatlanságban. Minden metropoliszban lakó ember valamilyen szinten kettős életet él. Nem csak a budapesti éjszakai élet lehet otthonos, sok néző számára ismerős lehet ez a probléma, ezért gondolom, hogy jó közönségfilm lehet belőle. De megvan benne a potenciál, hogy fesztiválsikere is legyen"- fogalmazott Kántor László producer.
(fotó: Kántor László)
Akár csak Fekete Ibolya, Gárdos Péter is szülei történetéből merített, amikor nekilátott megírni legújabb filmje forgatókönyvét, aki az eseményeket már könyv formájában is feldolgozta korábban. Mi a fóti Károlyi-kastélyba zarándokoltunk ki a júliusi forróságban, hogy közelebbről is megnézzük, hogyan készül A hajnali láz. Gárdos Holokauszt-túlélő édesapja a háború után egy svédországi kórházba került, ahol elkérte azoknak a magyar lányoknak a listáját, akiket szintén valamelyik svéd rehabilitációs intézetben ápoltak. Száztizenhét levelet írt összesen, sokan válaszoltak is, köztük Lili, akivel azután a kórházban találkoztak, egymásba szerettek, Stockholmban pedig összeházasodtak. Mint megtudtuk, a rendező édesanyja, az “igazi Lili” élénk figyelemmel követte a forgatást: „Nagyon-nagyon izgatott, minden este beszélünk, hullafáradtan is felhívom. Nagyon izgatja, ki mit játszik, hogyan sikerültek a jelenetek. De nem akarom, hogy az ő reflexiói, az ő véleménye egy jelenetről, hogy pontosan az történt-e vagy nem az történt, engem befolyásoljanak.” - mesélte a rendező. Gárdos szerelmes filmjét reméljük, 2015-ben már mi is láthatjuk a mozikban.
(fotó: Valuska Gábor)
„Istenáldotta jó dolog filmet csinálni. Akkor szabadultam fel a nyomás alól, amikor elkezdtünk forgatni. Nem forgatni sokkal nagyobb stressz, mint forgatni. Forgatni, az nagyon jó dolog”. - nyilatkozta nekünk Kern András, így hát nem csoda, hogy nyáron újra rendezőként készített filmet. Mi a Szilágyi Erzsébet fasorban leptük meg a stábot, ahol éppen egy olyan jelenetet vettek fel, amikor a színész-rendező apósával vitatkozik telefonon. A Gondolj rám forgatókönyvét Vámos Miklós Halhatatlan című novellája nyomán a szerzővel együtt írta Kern András. Az író a sajtótájékoztatón feltett kérdésünkre, hogy a forgatókönyvben mennyire maradtak hűek az irodalmi alapanyaghoz, elmondta, hogy szerinte egy adaptáció elsősorban a rendező művészete, és az volt elsősorban a cél, hogy azt Kern egyéniségére szabják. Azt is megtudtuk, hogy, bár maga a történet univerzális, a rendező szeretné, ha pesti válna legújabb filmjéből: “Nagyon sok jelenete belsőben, lakásban játszódik, de őrülten vágyom a külsőkre, hogy Budapest minél többször feltűnjön benne, szépen helyzetbe hozva egy-egy jelenetben. Persze azért pesti film lesz, hiszen itt játszódik és pesti dumája is lesz." Legutóbbi információnk szerint nem kell sokat várni már a Gondolj rám-ra, hiszen 2015 februárjában tervezik bemutatni.
(fotó: Gál Bereniké)
Goda Krisztinának már köszönhetünk néhány emlékezetes műfaji filmet, hamarosan pedig az is kiderül, hogy miképpen nyúl keményebb témához Veszettek című filmjében. A Kakukkfiók munkacímmel induló, Czető Bernát László Kakukk című kisregényén alapuló alkotás közel egy hónapot forgatott Kazincbarcikán, de Várpalotán is vettek fel jeleneteket. Mi azért nem mentünk olyan messze, mi Mátyásföldön értük el a stábot egy kihalt parkolóban, ahol egy építmény homlokzatán a vörös „disco” felirat egyik betűje villódzott kitartóan. A cselekményszál miatt a Veszetteket már most sokan gárdafilmként emlegetik, erre azonban a forgatáson az általunk megkérdezettek többsége annyit mondott, hogy először meg kell nézni a filmet, addig minden csak találgatás: „Az a bajom ezzel, hogy még mielőtt egy kockát látott volna belőle bárki, nem érdemes beskatulyázni filmeket. A filmben szereplő ifjúsági szervezet fiktív, ugyanúgy, ahogy a teljes világ és a benne szereplők is. Az egy más kérdés, hogy valószínűleg bele fog találni dolgokba, és lesznek aktuális problémák, amikről ez a film szólni fog.” - fogalmazott a rendező.
(fotó: Valuska Gábor)
Egy szabályos leszámolás kellős közepébe cseppentünk, amikor Csepelre zarándokoltunk, hogy megnézzük, hogyan áll Till Attila második egész estés játékfilmjének a forgatása. „A film középpontjában álló húszéves fiú, a haverja és egy volt tűzoltó mindennél jobban retteg, hogy teljesen feleslegesek a társadalom számára. Mikor kiderül, hogy az alvilág számára is azok, akkor aztán igazán bevadulnak”. - mesélt nekünk a rendező a Tiszta szívvel című alkotás történetéről, amely fő karakterei kerekesszékbe kényszerültek. A főszereplő fiút Fenyvesi Zoltán kerekesszékes maratonfutó bajnok játssza, a barátját pedig az SZFE-n dramaturg szakon végző Fekete Ádám, az egykori tűzoltót pedig Thuróczy Szabolcs alakítja, aki Tilla eddigi összes filmjében szerepet kapott. A Tiszta szívvelt gengszterfilmként emlegetik, a rendező szerint ennek kommunikációs okai vannak: „Ma már nagyon sokszor a filmek kevert műfajúak. Azért, mert előkerül benne egy fegyver, vagy van benne akció, vagy vannak benne alvilági emberek, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ez gengszterfilm. Én sem zárkózom el ez elől, hiszen itt van a Thuróczy Szabolcs alakította bukott tűzoltó karaktere, aki az alvilágnak dolgozik mint bérgyilkos. A gyerekek a segítői, akik mellé csapódnak, számukra ő a legfontosabb hős, a legnagyobb vagány. A másik főszereplő sokkal inkább egy lélektani-családi dráma központi alakja, de ő maga nem gengszterkedik. Ezek tehát nehézkes műfaji meghatározások, de mind igazak. Lehet így is, úgy is mondani.”
(fotó: Valuska Gábor)
Madarász Istiről igazán nem mondható el, hogy tétlenkedik. A nyári kosztümös tévéfilm fogatása után ősszel nagyjátékfilmbe kezdett, és ennek természetesen mi is utána jártunk. A Malom udvarban megtudtuk, hogy a várhatóan 2015-ben bemutatásra kerülő filmben Száraz Dénes lesz az új magyar akcióhős, Martinovics Dorina a terhes exdrogos, Anger Zsolt pedig a rejtélyes főgonosz. A Hurok csavaros története fél nap alatt játszódik, főhőse Ádám, egy átlagember, akinek úgy alakul az élete, hogy gyógyszercsempészetből tudja eltartani a kábítószerfüggésből éppen kilábaló terhes barátnőjét, Annát. Új életet szeretnének kezdeni, de Anna meghal egy balesetben, amit Ádámnak újra és újra át kell élnie, amíg megtanulja elviselni a döntéseinek következményeit. A rendező elmondta nekünk, hogy a Hurok már 8 éve van jelen van életében, de mindig is foglalkoztatta a valós idő megbontása. Mi természetesen egy jó kis akciódús jelenet felvételekor látogattuk meg a stábot, amikor épp két autót törtek szét.
(fotó: Laokoon Filmgroup)
(Leadkép: Dziga Vertov Ember a felvevőgéppel című filmjéből)
