Fülit gyerekkora óta mozgatta a rajzolás, gimnázium alatt tagja lett egy tatabányai alkotói körnek, de a művészeti pálya nem volt magától értetődő – matek-fizika szakra nem vették fel, előbb gyógyszerésznek, majd villamosmérnöknek is tanult – végül 1987-től az Iparművészeti Főiskola vizuális kommunikáció szakának hallgatója lett, ahova az animációs diákok is tartoztak. Az akkori animációs oktatást hiányosnak gondolta, a s szakma fogásait leginkább önerőből sajátította el, illetve egy ösztöndíjas londoni út közben és a Pannónia Stúdióban képezte magát. Az utóbbi helyen megismert kreatív közösség, a szinkronos és animációs legendákkal való munka óriási hatással volt rá.

A 80-as évek közepének egyik meghatározó vizuális élménye az MTV (Music Television) berobbanása volt, a markáns animációs videoklipek és tipográfiák lenyűgözték. Itt tapasztalta meg, hogy az animációt nem a klasszikus értelemben, sokkal inkább a mozgókép és tipográfia különös egyvelegeként használják. Ebben a kísérletező szellemben kezdett el filmtervekkel pályázni diploma után a Mozgókép Közalapítványhoz, de sok más alkotó mellett ő sem kapott támogatást. Közben reklámokon és tévésorozatokon dolgozott – a KFT zenekar 1996-os, sportcsarnokos koncertjének látványtervéhez internetet is használt. Első találkozása a digitális technikával egy japán háziasszonyokat megcélzó szoftver volt, amelyhez szobanövényekről kellett animációt készítenie.

Fülöp József

A 90-es évek elején, amikor sokan a külföldi lehetőségek miatt elhagyták az országot, ő Magyarországon maradt. Magát abba az elveszett animációs generációba sorolja, akik támogatás és kreatív műhely hiányában a rendszerváltás után nem tudtak filmet készíteni – ezt a változást 2000 után Gauder Áronék hozták el. Füli tehát maradt, és helyette formabontó változásokat indítványozott az Iparművészeti működésében. Elmondása szerint az iskola hibernált állapotban volt, amikor 2001-ben tanárként odakerült, bármit lehetett csinálni, ami nem volt szabályellenes. 2005-re már az animációs oktatás vezetője lett. Elsődleges céljuk egy olyan műhely létrehozása volt, ahol a diákok szabadon gondolkodhatnak, az egyetem segítséget nyújt az egyéni hangjuk felfedezésében és ápolásában.

A MOME Anim hallgatói 2005 óta szerte a nagyvilágban hatalmas sikereket aratnak. Cannes, Berlin és a legfontosabb animációs fesztiválok is rendszeresen válogatják be őket a versenyükbe, többen az Oscar shortlistjére is felkerültek. Fülivel ennek a sikerhullámnak a negatív hatásáról beszélgetünk, a mostani diákok ugyanis sokkal nagyobb elvárásokat támasztanak maguk felé, és kudarcnak élik meg, ha nem jutnak be valamelyik A-kategóriás fesztiválra. Fontosnak tartja a diákok felé tett gesztusokat, hogy lehetőséget kapnak a kibontakozásra, amihez megfelelő tecnhikai és kreatív háttért biztosítanak. A tanárok nem a tökéletes szakembert, hanem az egyediséget keresik.

A MOME animációs oktatásának 42. születésnapját (a 40. évforduló a covid miatt eltolódott) idén egy több részes eseménysorozattal ünneplik. Április végén jön a Friss Kakas, majd ősszel egy háromnapos fesztiválon mutatják be az egyetem régi sikereit és legújabb munkáit.

Menetrend:

  • 00:00 - Első találkozások az animációval
  • 06:00 - Az MTV hatása
  • 09:30 - 80-as évek a Pannónia stúdióban
  • 13:30 - Diplomafilmje, a Trip
  • 20:30 - Régi főiskolás tapasztalatok megújítása
  • 32:00 - Az animáció nem csak a gyerekeké
  • 35:00 - Az animáció lopás, az internet hatása
  • 40:00 - Magyarországon mindenki csúcsragadozókat nevel
  • 46:00 - Külföldi minták
  • 54:00 - A “momés film”, mint stílus
  • 01:00:00 - 3D, VR - Új technológiák fejlesztése
  • 01:05:00 - MOME Anim 42 / Friss Kakas
  • 01:09:00 - Műanyag égbolt

A podcast meghallgatható a lenti lejátszóra kattintva, fent van az Anchor, a Spotify, az Apple és a Mixcloud oldalán, illetve más népszerű podcast-alkalmazásokban is elérhető.