Ruttkay Zsófia a 2005-ös Taxidermia óta Pálfi György mindegyik rendezésében részt vesz forgatókönyvíróként, kíváncsiak voltunk, hogyan zajlik a közös munka, a Tyúk esetében hogyan jutottak el a görög helyszínig, és milyen lett volna a film, ha az eredeti tervek szerint Mexikóban forgatják el. Egyáltalán, miért lett fekete a főszereplő tyúk? A beszélgetésben kitértünk a fim különböző rétegeire: Pálfi a művészlét allegóriájaként tekint rá – alkotóként ő is egy tyúk, aki a nehézségek ellenére próbálja kikelteni a tojását –, de eljutott már hozzájuk a film kommunista értelmezése is.
„Nagyon szeretjük, ha a néző aktívan vesz részt a filmben. Nem az van, hogy kap egy élményt, amit elfogyaszt, és mint aki jól végezte dolgát, kimegy, mint egy étteremből. Legyen párbeszéd, mert ez megsokszorozza az élményt” – mondta Ruttkay. „A világlátás azonossága” – mutatott rá Pálfi első nagyjátékfilmje, a Hukkle és a Tyúk közti hasonlóságra. „Nézzük meg, egy Tyúk szemszögéből hogyan néz ki a világunk. Zsófi meg fog szidni ezért, de mindig is hasonlónak tartottam a kettőt, és azt mondtam, most egy Hukkle lightot fogunk forgatni. Ez egy könnyedebb film. A Hukkle kapcsán mindig azt mondtam, hogy az egy játék is, amibe be kell vonódni.” Arra is rákérdeztünk, mekkora megrázkódtatás volt számukra, hogy Jerzy Skolimowski megelőzte őket az IÁ-val, amelynek egy szamár a főszereplője.
A stáb a díszbemutatón / fotó: Eördögh Lola
A 2022-es választás után a gyerekeikkel együtt kiköltöztek Görögországba: „Magyarországon nincs lehetőségünk filmet csinálni, akkor viszont éljünk jól és lássunk világot.” Elmondták, hogy lett ebből az elhatározásból kis híján Karib-tenger, és hogy milyen tapasztalat volt a külföldi élet: „Úgy gondoltam, ami itt történik Magyarországon, azt bírom humorral, cinizmussal és lepereg rólam. Ehhez képes kimentünk Görögországba, eltelt két hónap, és azt éreztem, visszajöttek az érzékeim, mintha visszanőtt volna volna az idegrendszerem. Végre le tudtam nyugodni. Egészen addig nem tudtam, hogy pszichésen ennyire megbetegít a politikai-közéleti közeg, amiben Magyarországon élünk. […] Akik itthon maradtak, nekik is kellene két hónap valahol máshol.” Az adásban azt is elmondták, másfél év után miért költöztek haza.
Pálfi legutóbb Az Úr hangja kapcsán volt a Filmhu podcast vendége, és hosszasan mesélt a kanadai forgatás nehézségeiről, milyen konfliktusai voltak a kanadai stábbal. A tengerentúli traumákhoz képest „csodálatos”-nak nevezte a görög stábot, de azért most is voltak gondok. Elmondták, miért volt elengedhetetlen, hogy a magyar állatkoordinátorral, Halász Árpáddal dolgozzanak, annak ellenére, hogy a görög producer eredetileg teljesen görög stábot akart a forgatásra. És azt is, mit jelent a gyakorlatban az, hogy Halász világszínvonalú szakember.
Pálfi mesélt a csirkék két hónapos, gödöllői kiképzéséről: „A legfontosabb, hogy egy nyugodt, biztonságos környezetet teremtettek, ahol a tyúkok megtanulták, az ember nem ellenség. Ellenkezőleg, a társaságában jó lenni. Csak simogatást kaptak, jó kaját, komfortos szállást. Így jutottunk el oda, hogy amikor megérkeztek Görögországba, a stábot szintén barátnak tekintették. Nyugodtan le lehetett rakni a tyúkot, sétált közöttünk, nem rohant el.”
Anett, a film egyik főszereplője a díszbemutatón / fotó: Bíró Dávid
A fekete tyúkokon kívül sok más állat is szerepet kapott a filmben, rájuk is kíváncsiak voltunk. Elmondták, milyen volt a rókával forgatni, veszélyt jelentett-e a csirkékre a kutya, és miért kellettek erdélyi kopasznyakú tyúkok a görög baromfiudvarba. A ragadozó madarat a helyi solymász egyesület biztosította, Pálfi úgy emlékszik, ez volt az egyetlen állat, ami nem Magyarországról jött, nem Halász Árpádék hozták. „Lett is vele probléma, Görögországban honos állatot akartak, erre a solymász egy Amerikában élő ragadozó madárral jelent meg.” Jutalomfalatként kiscsibét fogyasztott, ami simán lehetett volna egér is, csak elfelejtettek szólni a solymásznak, így az egyik legnehezebb CGI-utómunka az volt, hogy a kiscsibét egérré rajzolják át.
Mennyi a filmes trükk a Tyúkban? Például tényleg átment a forgalmas országúton a címszereplő? Befejezésként arról beszélgettünk, miután már több kontinensen is jártak a filmmel, mit tapasztaltak, teljesült a vágyuk, hogy egy univerzális filmet készítsenek? Ha 2026 Magyarországán játszódna, milyen emberi konfliktusba helyeznék a tyúkot? Pálfi és Ruttkay pár részletet is elárult a következő filmtervükről, amit szintén állatokkal forgatnának.
A teljes beszélgetés a lenti lejátszóra kattintva és a népszerű podcast alkalmazásokon keresztül hallgatható, a korábbi adások Spotify-on és az Apple Podcast oldalán is elérhetők.
