2023. szeptember 12-17. között rendezik meg a Budapest Klasszikus Film Maratont. A fesztivál Korda Sándor és alkotótársai válogatott filmjeivel szeretné közelebb hozni a magyar nézőkhöz is a filmtörténet ezen izgalmas korszakait.
Korda Sándor 1893-ban született Pusztaturpásztón. Két öccsével, Zoltánnal és Vincével nehéz gyermekkori éveket éltek át, de legendás összetartásuk mindig átsegítette őket a nehézségeken. Sándor, miután a 10-es években pár év alatt az élvonalbeli rendezők közé emelkedett, megvásárolta és sikeresen vezette a legnagyobb magyar filmgyárat, a Corvint. Zoltán segédrendezőként, a festőnek tanuló Vince pedig alkalmi díszlettervezőként mutatkozott be a szakmában.
A Tanácsköztársaságban vállalt szerepe miatt Sándornak 1919-ben menekülnie kellett az országból, az 1920-as években több különböző ország filmiparában tevékenykedett rendezőként. Bécsben és Berlinben nagyszabású kosztümös történelmi filmekkel és pikáns vígjátékokkal lopta be magát a közönség szívébe. Hollywood is felfigyelt rá, 1926-ban átköltözött a tengerentúlra, de az 1930-as évek elején inkább Párizsba ment. A Paramount joinville-i Bábelében készített pár többverziós filmet. Amíg ott volt, Marcel Pagnol darabjából megrendezte az egyik első francia hangosfilmet, a Mariust (1931), ami az idei fesztivál programjába is bekerült.
Sándor végül Angliában telepedett le, ahol hangosfilmre berendezkedett cége (London Films) köré a legjobb szakemberekből álló gárda szerveződött: Bíró Lajos forgatókönyvíró, a fiatal Rózsa Miklós zeneszerző, a rendezővé érett Korda Zoltán, a díszlettervezőként tevékenykedő Korda Vince, és a filmek forgalmazásáról gondoskodó Pallós István. A szekció programjában megtekinthető lesz első nagy sikerük, a VIII. Henrik magánélete (1933), amely bebiztosította a helyüket a világ filmpiacán és az angol film felvirágoztatójaként is.
A kosztümös filmek mellett a London Films legsikeresebb filmjei a Zoltán által rendezett egzotikus kalandfilmek voltak, de a stúdió más műfajokkal is kísérletezett. 1936-ban mutatták be a H. G. Wells regényéből készült nagyszabású sci-fit, a Mi lesz holnap?-ot (Things to Come, William Cameron Menzies). A Vince futurisztikus díszleteiben készült sötét hangulatú disztópia, az angol filmtörténet egyik igazi különlegessége, szintén megtekinthető lesz a szekcióban.
A háború miatt Korda kénytelen volt újra áttenni székhelyét Hollywoodba. Itt készült el a hazafias érzelmű történelmi dráma, a Lady Hamilton (That Hamilton Woman, Korda Sándor, 1941) és Zoltán régi álma, A dzsungel könyve (Jungle Book, 1942). Mindkét alkotás megtekinthető lesz a fesztiválon.
A háború után lovagi címet nyert Sándor és Vince ismét visszatértek Európába, és számos más alkotás mellett közreműködtek két izgalmas bűnügyi film munkálataiban. A fesztiválon vetített A ledőlt bálvány (The Fallen Idol, Carol Reed, 1948) című izgalmas thriller és az Orson Wellest is felvonultató film noir, A harmadik ember (The Third Man, Carol Reed, 1949) díszletein is megcsodálható Vince kreativitása.
