A kozmikus látomásban két szerelmes lény rakétával indul útnak az ismeretlen felé, ahol az elektromosan izzó, folytonosan változó és építkező geometrikus alakzatok vonzásában landolnak egy új világban, miközben egy galaxis keletkezésének kulisszái mögött nyúlszerű alakok rendezgetik a játékosan csilingelő bolygókat és csillagporral megszórva állítják őket pályára.
A 21 perces verzióban Lukács Péter Benjámin kozmikus hangkulisszája kel életre, de a jazz még az eredeti zene nélkül is tetten érhető. A fantasztikus lények és galaktikus Rubik-kockák váltakozásai, akár egy improvizációs hangsor, hangulatukban és tempójukban is széles skálán mozognak, ahogy a különböző technikai megoldások is gyakran váltogatják egymást. A bolygóként lebegő alakzatok a 20-as évek szürrealista animációja, azon belül is Hans Richter és Viking Eggeling absztrakt munkái (és a 2001: Űrodüsszeia avantgárd epizódja) előtt tisztelegnek, ami egyben utalás a jazz születésének évtizedeire.
Solar Walk előzetes
Bucsi Réka egyedi stílusa és filozofikus humora mindig felüdülést jelent a berlini rövidfilmes programot legtöbbször (így idén is) elárasztó, túlzóan lírai vagy szándékoltan polgárpukkasztó alkotások között. A Solar Walk nagyszerűen veszi fel a Symphony és a LOVE fonalát, de tovább is lép rajtuk: bátran borítja fel a hagyományos történetvezetést, és újszerűen játszik el az űrbéli animációban rejlő lehetőségekkel.
