Tüskevár (r.: Fejér Tamás)
Valószínűleg ma már nem csak a fiatalok számára hangzik elképesztően, hogy milyen jól el lehet tölteni akár egy egész nyarat is horgászással és a természet csodáival való ismerkedéssel a wifi lefedettség nélküli nádasban. Fekete István ifjúsági regénye mégis több generáció számára teremtette meg a tökéletes gyerekkori vakáció ideálját. Erre még inkább ráerősített az 1967-es tévéadaptáció, ami hűen követi a szófogadatlan nagyvárosi kölyökből a nyár végére rutinos természetjáróvá érő Tutajos kalandját, és az is Fejér Tamás sorozatának köszönhető, hogy a Kis-Balaton bölcs öregje, a Bánhidi László által játszott Matula bácsi neve pedig egyenesen fogalommá vált – és leginkább miatta emlékszünk szívesen a 2012-es mozifilmre is, amelyben Kovács Lajos a nagy előd méltó követőjének bizonyult.
Vademberek (r.: Szurdi Miklós)
Egy elhagyatott dunai sziget a helyszíne a kalandfilmnek, amit találó módon A Legyek Ura és a Dunai hajós találkozásaként jellemzett a Filmvilág kritikusa. A címbeli Vademberek valójában csónaktúrázó fiatalok (Kamarás Iván, Szabó Győző, Lippai László, Dósa Mátyás), akik összetűzésbe kerülnek egy arra járó szerb matrózzal (Cserhalmi György). A négy régi osztálytárs csak egy nyugalmas hétvégét akar eltölteni a saját titkuknak gondolt szigeten, de az idő előrehaladtával nemcsak a behatolónak és tolvajnak tekintett idegen iránt érzett gyűlöletük fokozódik, hanem az egymás között régi sérelmeik is felszínre bukkannak. Szurdi Miklós 2001-es filmjében több rejtőzik, mint elsőre gondolnánk, az idegengyűlölet szülte erőszak bemutatásán túl a bemutatását megelőző évtized problémáira is reflektál, karaktereiben könnyű felismerni a 90-es évek önmagát kereső magyar társadalmát.
Szezon (r.: Török Ferenc)
Ideális balatoni nyaralást ugyan nem fest le Török Ferenc 2004-es filmje, a három aligai pincér történetének azonban mégis a vízparti válogatásunkban a helye. Egyrészt mert hajszálpontosan bemutatja a Balatonra járó archetípusok széles tárházát és a 2000-res évek fullasztó hangulatát is, a szezonális pincér-lét keserűségével együtt. Amikor a kereskedelmi tévékből ömleni kezdenek a valóságshow-k és a felszabadult életet ünneplő videoklipek (“nyaralni visz az Álomhajó”), addig a Balaton környékén megáll az élet, a kocsma füstjében szünet nélküli a panaszáradat, és a volt pártüdülő ablakában is ugyanaz a kopott vörös függöny van, ami harminc évvel ezelőtt is. Ebben a lángosszagú állóvízben próbálja meg átvészelni a nyarat Guli (Nagy Zsolt), Virág (Nagy Ervin) és Nyéki (Kokics Péter), több kevesebb sikerrel.
A kamaszkor vége (r.: Szilágyi Fanni)
Az idei Inkubátor egyik nyerteseként vág bele hamarosan első nagyjátékfilmjébe Szilágyi Fanni, akinek több csodálatos kisfilmet, köztük A kamaszkor végét is köszönhetjük. 12 perc alatt nem csak a vízparti sudokut, rongyosra olvasott Diákkönyvtáros regényt és a Disney-mintás törcsit idézi fel, hanem két tinilányt és a férfiasságát fitogtató tinifiút is továbblendíti a felnőttkor irányába. Xénia és Tünde szülei már nagyon kínosak, a betűtésztából már nem gyerekes szavakat betűznek ki és az összetolt ágyaikról is kezdenek lelógni, de az életükbe betoppanó és a tó mélyére csábító fiú végképp lezárja a gondtalan gyermekéveket. Szilágyi Fanni többek közt A kamaszkor végéről is sokat mesélt nekünk májusi podcast adásunkban, amit itt lehet meghallgatni.
Ötvös Csöpi-filmek (r.: Bujtor István, Mészáros Gyula)
Ötvös Csöpi és Kardos Doktor, azaz a Bujtor István és Kern András által életre keltett nyomozópáros a nyolcvanas évek derekától egészen a 2000-es évek végéig nyomozott fáradhatatlanul a magyar tenger partján. A sorozat minden epizódja (A Pogány Madonna, Csak semmi pánik, Az elvarázsolt dollár, Hamis a baba, Zsaruvér és Csigavér I-III.) nagyjából ugyanazt a sémát követi, miközben a csetlő-botló Kardos doktor teljesen rossz nyomon halad, a szabályokat könnyen áthágó és feletteseivel mindig haragban álló Ötvös nyomozása rendre meghozza az eredményt, legyen szó drogcsempészek lefüleléséről vagy valuta hamisítok leleplezéséről, és még a balatoni vitorlásversenyre is sikerül időben odaérnie. Az Ötvös Csöpi-széria rendszerváltáson is átívelő, négy mozi- és három tévéfilmen keresztül kitartó népszerűségének kulcsát abban kereshetjük, hogy a forgatókönyvíróként, rendezőként és főszereplőként is tevékenykedő Bujtor már az első, 1982-es epizódban sikeresen ötvözte a nyugati stílusú akció-krimik világát a rejtői abszurd humorral és a Bud Spencer-filmek szórakoztató csetepatéival.
