Azonban többször nyilatkozta, hogy mindig is szeretett volna animációval foglalkozni, legjobban Jiří Trnka, a cseh bábművész volt nagy hatással rá, ezért is felvételizett az akkori Iparművészeti Főiskola (ma MOME) bábtervező szakára. A diplomát kézhez kapva jelentkezett is Foky Ottó bábművésznél, de ekkor éppen teltház volt a „báb osztályon”, így felkullogott a rajzfilmesekhez, ahol beugorhatott egy éppen betegszabadságát töltő hátterest helyettesíteni. Az alkalmai munka annyira jól sikerült, hogy évtizedekig ott is maradt az animációs részlegen.
„Rájöttem, hogy a hasznosság milyen nagy szerepet játszik a művészetben, a későbbiekben ez is hozzájárult ahhoz, hogy közérdekű témák felé forduljak. Ugyanakkor a szórakoztatást elengedhetetlennek tartom a filmgyártásban” – mesélte egyik nyilatkozatában. Első önálló munkái pedig a kor termékeinek animációs reklámjai voltak, például ma már elképzelehetelen módon a Daru cigaretta számára. A sors iróniája, hogy Szenvedély (1961) című szkeccsének pont a dohányzásról való leszokás volt a témája, és ebben az alkotásban hozta létre az „ős-Gusztáv figurát”, amelyre aztán három évvel később Dargay Attilával és Jankovics Marcellel együtt a máig népszerű Gusztáv-sorozatot alapozák.
Hiába dolgozott egy sokszor gyerekekhez szóló műfajban, ő maga úgy vélte, hogy nem tud ennek a korosztálynak meséket készíteni, filmjeivel elsősorban az idősebb korosztályt célozza meg. És valóban, még a fiataloknak szóló animációi is, amelyeket esti meseként vetített a televízió, tele voltak olyan képi- és szövegbeli poénokkal, amelyeket a felnőtt generáció tudott igazán értékelni. Egyik legnagyobb sikerű sorozata, a Mézga család vagy a Dr. Bubó főszereplésével készült Kérem a következőt című széria is megmozgat az óvodás korú gyerekektől az nyugdíjasokig mindenkit, de ugyanez igaz a Gusztávra is. Azonban talán a legjellegzetesebb példa arra, hogy alkotásai elsősorban a felnőtt generációnak szólnak, az a Magyar Televízió megrendelésére készült Megalkuvó macskák (1979), a Hofi Géza és Koós János duettjére alkotott szatirikus rövidfilm, amely a két macska reménytelen küzdelméről szól a házat elárasztó egerek ellen.
Talán a felsorolt művekből is látszik, hogy Nepp művészetének megkerülhetetlen eleme volt a humor, és nem csak a szöveg tekintetében, hanem az animáció jellegzetességeit kihasználva a képi gagekben is bővelkedett. Jó példa erre a fent említett macskás animáció, de képileg, a dialógok szintjén és dramaturgiailag is briliáns Hófehér című egész estés animáció is, amelyet méltatlanul keveset emlegetnek. A Romhányi Józseffel együtt írt alkotás a jól ismert Hófehérke végletekig elferdített paródiája, amely nem mellesleg a szinte másodperceként érkező poénokkal jócskán kifigurázza a 1980-es évek Magyarországát.
Munka- és alkotótársai nem véletlenül nevezték az animáció mindenesének, hiszen a rendezésen túl sok kollégája alkotásainak létrehozásában vett részt. „Azért van ez, mert mindig jobban érdekelt a más filmje, mint a sajátom. Kívülről nézni valamit, ami megmozgatja a fantáziát, ami jó, és továbbgondolásra sarkall! Mindig vonzott az ilyesmi; lehet, hogy azért, mert ilyenkor sokkal kisebb a felelősség. Rizikó nélkül játszadozhatok az ötletekkel.” A János vitézben (1973) animátorként dolgozott, közreműködött Dargay Attila Lúdas Matyi (1976), Szaffi (1984), és Az erdő kapitánya (1987) című filmjeinek írásában, de Ternovszky Béla Macskafogójának (1982) forgatókönyvét is ő jegyezte.
Nepp József / Forrás: Mandarchivum
„Amikor még nem voltam stúdiótag, arról álmodoztam, hogy jobb filmeket fogok csinálni, mint Walt Disney. Miután bekerültem, jobb filmeket szerettem volna csinálni, mint Dargay Attila. Egy kis idő múlva egyszerűen csak meg szerettem volna érni a nyugdíjkorhatárt. Ez utóbbi célomat sikerült elérnem…” – nyilatkozta Nepp az ezredfordulón. Mi azonban tudjuk, hogy ennél sokkal többet ért el, olyan felejthetetlen animációkat adott nekünk, amelyek több évtized távlatában is megállják a helyüket.
A 110 éves magyar animáció ünnepléseként Nepp József művei is megtalálhatók a Filmio kínálatában, méghozzá az év végig ingyen megtekinthetők. És nem csupán a jól ismert alkotásokhoz férhetünk hozzá, olyan kisfilmjeit is megnézhetjük, mint a Kívánj akármit, a Yeti dala, a Holnaptól kezdve vagy a Mese a bogárról.
