A hivatalos magyar Oscar-nevezésről döntő testületben a Nemzeti Filmintézet Filmszakmai Döntőbizottságának tagjai közül Fonyódi Tibor, Káel Csaba, Kálmán András és Pesti Ákos, valamint Bereczki Csaba, az NFI Nemzetközi igazgatója, Deák Kristóf filmrendező és Novák Emil operatőr vett részt. A héttagú bizottság mintegy 20 idei magyar mozifilm közül választotta ki a Post Mortemet.
A Bergendy Péter rendezésében készült horrorfilm világpremierje tavaly ősszel volt a varsói nemzetközi filmfesztiválon, azóta 26 fesztiválra hívták meg, köztük nagy presztízsű horrorfilmes seregszemlékre, a spanyolországi Sitges-be és a londoni FrightFest-re. Összesen eddig 13 díjat nyert.
A film az első világháború és a spanyolnáthajárvány pusztítása után, 1918 fagyos telén játszódik. Tomás, a fiatal vándorfotós abból próbál megélni, hogy halottak utolsó fényképét készíti el a családjuk körében. Egy tízéves kislány hívására eljut egy kis faluba, ahol szokatlanul sok munkája akad, és egyre több természetfeletti jelenséggel találkozik. A kísértetek közölni akarnak vele valamit, és ő elhatározza, hogy kideríti, mi a céljuk.
A Post mortem nevezése több okból is meglepő döntés. Az akadémiai tagság körében nem népszerű zsáner a horror: az Oscar történetében mindössze egy alkalommal kapta meg ehhez a műfajhoz kőtödő alkotás a legjobb film díját, 1991-ben A bárányok hallgatnak. Legutóbb a Tűnj elnek sikerült meggyőznie az Amerikai Filmakadémiát, négy kategóriában jelölték, és a legjobb forgatókönyv díját kapta meg 2018-ban. A Post mortem tehát egy nehezített pályán indul el, és a varsói élményeink alapján a minősége sem olyan, hogy az Oscarért kiáltana.
Tűnj el!
Az idei év legrangosabb nemzetközi díját a Természetes fény zsebelte be, a legjobb rendezőnek járó Ezüst Medvét kapta a Berlinálén. Háborús témája miatt is adta volna magát, hogy Nagy Dénes bemutatkozó nagyjátékfilmjével induljunk az Oscaron. Merész, de megindokolható választás lett volna a Külön falka is, a sok súlyos dráma között felüdülésként hatott volna az akadémiai tagok számára Kis Hajni életigenlő apa-lány története.
A nemzetközi film kategóriájában magyar részről legutóbb Enyedi Ildikó jutott be a legjobb ötbe a Testről és lélekről című alkotásával, így magától értetődőnek tűnik, hogy most is őt küldjük az Oscar-versenybe. A feleségem története azonban nem nevezhető ebbe a kategóriába. Szigorú szabály vonatkozik arra, hogy a nevezett filmnek túlnyomórészt az általa képviselt ország nyelvén kell szólnia, Enyedi kosztümös drámájának viszont az angol az eredeti nyelve.
.jpg)
Post Mortem / fotó: Szvacsek Attila
A Nemzeti Filmintézet támogatásával készült Post Mortem főszereplői Klem Viktor és Hais Fruzsina, mellettük Schell Judit, Anger Zsolt, Hámori Gabriella, Kiss Diána Magdolna, a Kossuth-díjas Ladányi Andrea és Reviczky Gábor látható.
Az operatőri munkáért Nagy András, a vágásért Király István, a hangért Balázs Gábor felelt, a díszleteket Hujber Balázs, a jelmezeket Breckl János tervezte, a zenét Pacsay Attila szerezte. A forgatókönyvíró Zánkay Piros, a történet Bergendy Péter rendező és Hellebrandt Gábor kreatív producer munkája. Nyáron, az első Magyar Mozgókép Díjak zsűrije a legtöbb kategóriájában – operatőr, vágó, látvány, maszk – a Post Mortem alkotóit díjazta.
A hazai moziközönség az InterCom forgalmazásában országszerte október 28-tól láthatja a Post Mortemet, mely a Szupermodern Stúdió gyártásában készült, producere Lajos Tamás és Köves Ábel.
A filmvilág legnagyobb presztízsű megmérettetésén az országok hivatalos Oscar nevezései közül az Amerikai Filmakadémia tagjai választják ki majd az öt jelölt játékfilmet, amelyek végül a legjobb nemzetközi filmnek járó Oscar-díjért versenyre kelhetnek. A jelöltek listáját 2022. február 8-án hozzák nyilvánosságra és az Oscar-díjak ünnepélyes átadására március 27-én kerül majd sor Los Angeles-ben.
