Fuchs Máté Kőrösi Mátéval közösen készítette a Direkt36 kórházi fertőzésekről szóló, nemrégiben debütált riport dokumentumfilmjét, a Mossuk kezeinket. A két rendezőt a közös munkákon túl a résztvevő megfigyelő módszerhez, valamint az önreflektív dokumentarizmushoz való hozzáállásuk is összeköti. Kőrösi Máté Dívák című elsőfilmje például legalább annyira szólt az alkotó pozíciójáról, a téma megtalálásának nehézségeiről és a három főszereplővel kialakult baráti kapcsolatáról, mint Szani, Tina és Emese személyes kálváriájáról.
Fuchs Máté szintén beleszőtte saját magát bemutatkozó egész estésébe, a Keltető visszatérő képi és narratív eleme a Dívákéhoz hasonlóan a rendező és a főszereplő, Mariann közötti üzenetváltások megmutatása. Ez a megoldás pedig e filmet is jól szolgálja, hiszen ahogy a dívák, úgy Mariann is a felnőtt élet viszontagságaival ismerkedik. Ezzel pedig bizonyára a pályájuk elején álló dokurendezők is tudnak azonosulni, így az online beszélgetések gördülékenysége és humora remek kötőanyagként szolgál.
A Keltetőben is különleges bizalmi kapcsolat szövődik rendező és főszereplő között, a filmen végig érezhető, hogy Fuchs őszinte érdeklődéssel, gyakran baráti aggodalommal fordul Mariann felé, az egyik megrázó beszélgetés végén még meg is öleli őt. Mariann az autizmusa miatt már fiatal felnőttként hagyja el a családi fészket, így megkésve találkozik az önellátás feladatával. A film kezdetben az ő álommunkájára fókuszál: a lány a nagymamája egykori házában tenyészt rovarokat, a Bogárétel Alapítvány alapítójaként pedig igyekszik beemelni a rovarevést a köztudatba. Olyannyira, hogy például még a LifeTV-be is elmegy interjút adni, ahol Ábel Anita és Csonka András kérdezik a reggeli műsorok hagyományos paneljeit felhasználva arról, miért jó sáskát enni. Csonka még egy csokis rovart is megkóstol élő egyenes adásban.
Mariann számára a nyilvános szereplések nem épp felemelő élmények, ám van annyira céltudatos, hogy a küldetése érdekében bevállalja az ilyen helyzeteket. Ő lényegében a jövő hírnöke, aki egyfelől saját szenvedélyének hódol, másrészt pedig ökológiai tudatosságtól vezérelve dolgozik azon, hogy meghonosítsa a rovarfehérje felhasználását.
Fuchs Máté izgalmas alaphelyzetet talált, a különc főszereplő valami olyat csinál, amire most még a legtöbben furcsán néznek, mégis, éveken belül akár az emberiség fennmaradása is múlhat rajta. A rovarprotein kitermelésének ugyanis jóval kisebb az ökológiai lábnyoma, mint a baromfi- vagy a szarvasmarha-tenyésztésé, a klímaváltozás miatt pedig esélyes, hogy hozzáférhetőbb is lesz a jövőben, mint a ma megszokott húsok. A csótányok legalábbis biztosan túlélnek szinte mindent: az egyik jelenetben Mariann talál egy olyan példányt, amelyik több órányi fagyasztást követően sem pusztult el.
A Keltető a karrierépítés küzdelmein keresztül az önállósodás, a kapunyitás folyamatára is figyel, így könnyű azonosulni az álmát kergető, de a megélhetés érdekében kényszerpályára sodródó főszereplővel. A film egyik nagy erénye, hogy Mariann autizmusát adottságként kezeli, apró jelek és mindennapi élethelyzetek mutatnak rá arra, miért nehezebb számára kapcsolatokat és vállalkozást építeni vagy épp higgadtnak maradni egy szokatlan helyzetben.
Fuchs és alkotótársai abban is sikeresek, hogy a rovarok világát képesek menedékként ábrázolni. Az állatokról lőtt, Erdélyi Flóra vágó által a dramaturgiailag megfelelő pontokra helyezett szuperközelik elsőre visszataszítónak tűnhetnek, a film végére azonban már a főszereplő idilljét közvetítik. Az operatőri munka a rovarközeliken felül is kimagasló. Vajda Gergely Balázs ráérzett az egyes helyszínek hangulatára, a szépen kivitelezett lekövető kameramozgások pedig egy fikciós filmben is simán elférnének.
A Keltető a rovartenyésztés ökológiai vonatkozásai és a főszereplő karrierkrízise mellett Mariann párkapcsolatába is betekintést enged, barátnőjével, Lillával közös jeleneteik szervesen épülnek be a filmbe. Bár Fuchs sok különféle, egyenként is fajsúlyos témát érint, ezeket kiváló arányban adagolja, így a végeredmény nem lesz sem túltelített, sem pedig felszínes. A Keltető egy újabb ígéretes hazai kreatív dokumentumfilmes bemutatkozás, ami bátran odatehető az elmúlt évek legsikerültebb darabjai közé.
A filmet november 25-én és 29-én vetítik a Verzió Filmfesztiválon.
