Gyengélkedő blockbusterek, erőtlen középmezőny
Észak-Amerikában és Európában összesen 247 millióval kevesebb mozijegyet adtak el 2005-ben mint az előző évben. Ennek egyik oka a nagy tömegeket vonzó sikerfilmek viszonylagos erőtlen szereplése lehet. 2001-ben a két kontinensen 7 film volt, amelyet 50 milliónál többen megnéztek, 2002-ben 8, a következő három évben 6-6 ilyen alkotás született. A toplista élén végzett hat film 2003-ban 445,2 milliós nézőszámot produkált, 2004-ben 477 milliót, és 403,3-at 2005-ben.
Nézőszám és átlagos jegyár 1995-2005 között |
A legsikeresebb film 2004-ben a Shrek 2. volt 113,4 millió eladott jeggyel, de a következő év favoritja, A szithek bosszúja csupán 92 millió nézőt vonzott - bár ez is több, mint A klónok támadása című epizód 85 milliós látogatottsága. Érdekes, hogy a Harry Potter-sorozat is így járt: a negyedik részre 4 millióval többen voltak kíváncsiak, mint a harmadikra. Miközben a rajongás a fantazy és a science-fiction iránt fokozódni látszik, A passió 2004-es, nem tipikusan mozibajáró közönsége 2005-ben valószínűleg nem tért vissza a filmszínházakba. A gyerekeknek viszont kétségtelen, hogy volt miből válogatniuk.
Látványos csökkenés történt a 25 és 50 millió jegyet eladó produkciók területén is. 2002-ben még 16 ilyen filmet tudtak felmutatni, a következő években ez a szám 13-ra, 12-re, majd 2005-ben 11-re mérséklődött. Még erősebb a hanyatlás a 20 és 25 milliós kategóriában: 2003-ban 12, 2004-ben 11, 2005-ben már csak 4 film tudott ennyi nézőt felmutatni. Ebben a harmadik mezőnyben vélik sokan az igazi okát a tavalyi nézőszám-esésnek. Nem volt ugyanis elegendő számú olyan alkotás, amely megütötte volna a Fahrenheit 9/11 vagy Az 50 első randi című filmek szintjét: ezek nagyon specifikus nézőrétegeket csábítottak a mozikba.
Európa csendes
Habár Európában majdnem mindenhol javult a saját gyártású filmek hazai piaci részesedése, ez inkább a gyenge hollywoodi kínálatból következett, mintsem az erőteljes nemzeti alkotásokból. A franciák legjobban szereplő munkája a Brice de Nice című romantikus vígjáték volt 4,3 millió nézővel. Ez alig valamivel több, mint a 2004-es sikerfilm, a Kóristák 8,3 milliós látogatottságának a fele. A németek A fehér maszájjal 2,2 milliós közönséget toboroztak, míg az előző évben 9,1 millió nézője volt a Zűrhajó című sci-fi vígjátékuknak. Az olaszoknál Roberto Begnini A tigris és a hó című munkája aratta a 2005-ös legnagyobb sikert (2,5 millió nézővel), de őt is megelőzte 200 ezerrel az Il paradiso all’improvviso 2004-ben.
Az Unió mozilátogatottsága és az európai filmek Észak-Amerikában |
A spanyolok tavaly a Torrente 3. című akció-vígjátékkal jeleskedtek (3,5 millió), de nem tudtak javítani a 2004-es A belső tenger 4 milliós látogatottságán. A briteknél a mozilátogatottság nagyon csekély mértékben csökkent (3,8%), és ennek oka az erős hazai jelenlét a piacon (33%). Ez az adat viszont tartalmazza az amerikai befektetéssel létrehozott alkotásokat is, melyeknek nemzeti voltát a szakmai sajtó megkérdőjelezi.
A hazai sikert elért alkotások nem feltétlenül törnek be az európai vagy nemzetközi piacra - ez különösen igaz a 2005-ös évre is. Az imént felsorolt hazai listavezetők egyike sem került szélesebb forgalmazásba saját országán kívül. Az európai filmek más európai országban elért sikerei kisebbek volatk, mint a megelező években. Csupán 10 produkciónak sikerült külföldön 1 milliónál több uniós nézőt becsábítania. Az előző két évben 12 ilyen esetet regisztráltak.
2005-ben az saját piacán kívüli legnagyobb eredményt Woody Allen Match Point-ja érte el 2,7 millió nézővel (még a brit és amerikai forgalmazás előtt). Mellette három francia filmnek sikerült jól szerepelnie: A pingvinek vándorlása, a Transporter 2 és a Danny the Dog Észak-Amerikában kétszer-háromszor több nézőt hozott mint Európában.
Közép- és Dél-Kelet Európa filmgyártása és mozilátogatottsága
Aggodalmak és magyarázatok
A világ számos országában tendenciaszerűen csökkenő közönség mellett néhány helyen növekedést is lehetett tapasztalni: Dél-Koreában, Oroszországban és valószínűleg Kínában is többen mentek moziba tavaly mint 2004-ben. A legfontosabb piacokon történt zuhanás ugyanakkor aggodalomra ad okot, és nem könnyű elemezni az adatok hátterében húzódó folyamatokat sem. Nehéz eldönteni, hogy vajon csupán egy gyengébb kínálat miatti ideiglenes lankadásról van szó, vagy pedig a fogyasztói szokások megváltozása okozta krízis kezdetéről.
Az Egyesült Államokban már harmadik éve ereszkednek alább a számadatok, és 2006 első pár hónapos eredményei alapján azt lehet gondolni, hogy a tendencia folytatódik. Ez utóbbi alól csak Franciaország kivétel, ahol az erős hazai ízek miatt éppen fellendülés tapasztalható.
Még riasztóbb jel lehet, hogy 2005-ben először a DVD-piac forgalma is csökkent. A Video-on-Demand (VoD, "videó egyéni lekérésre") szolgáltatások megsokszorozódtak, és az illegális fájlletöltések is emelkedő tendenciát mutatnak. Sokan a kalózkodásra fogják a veszteségeket. Tény azonban, hogy a mozilátogatottság éppen azokban az országokban csökkent a legkevésbé, ahol a szélessávú internet a legfejlettebb. Az ezen a területen kiemelkedő Dél-Koreában pedig kifejezetten fellendülés tapasztalható a filmszínházakban.
USA - évente 5-ször moziznak
Az Egyesült Államokban 15-tel (535-re) emelkedett a premierek száma 2004-hez képest. Ebből 345-öt független forgalmazók vittek moziba. A legnagyobb szeletet a hazai piacon a Warner Brothers harapta ki (15,7%) köszönhetően a Harry Potter, a Charlie és a csokigyár valamint a Batman Begins sikerének. A 2004-es piacvezető, a Sony visszaesett a harmadik helyre (11.4%), a második ugyanis a Fox lett (15.4%) a Star Wars befejező epizódja, a Mr. & Mrs. Smith és a Fantasztikus négyes forgalmazójaként. A Warner, a Fox, a Sony és a Universal mind 1 milliárd dollár fölötti bevételre tettek szert 2005-ben a hazai piacon; ezt a küszöböt 2004-ben csak hárman tudták átlépni.
Az orosz közönség és a bevételek alakulása 1995-2005 között |
Az Észak-Amerikai piacot a fantazy és a science-fiction uralta, hat alkotás is képviselte ezeket a műfajokat a top10-ben: a Star Wars: Episode III., a Harry Potter és a Tűz Serlege és a Világok harca végeztek az első három helyen. Hét alkotásnak is sikerült 200 millió dollárnál többet kaszálnia, de az 50 és 199 milliós bevételi kategóriában csak 48 film szerepelt - szemben a 2004-es 58-cal.
A közönség 2004-hez képest 8,7%-kal csökkent, így 1,4 milliárd mozijegyet sikerült eladni. Ez 1997 óta a legalacsonyabb érték, ráadásul immár a harmadik év a csökkenő tendenciában. A megemelt jegyárak némileg kiigazították a bevételi veszteségeket: 8,99 milliárd dollárral csak 5,7%-os a csökkenés 2004-hez képest. Az átlagos egy főre jutó éves mozilátogatás 5 alá csökkent, a 90-es évek elejéhez közeli szintre.
Latin-Amerika - Mexikó tartja magát
Mexikó kivételével a statisztikák mindenhol a látogatottság csökkenését mutatják. A kisebb piacokon (Bolívia, Chile, Uruguay) is jelentős hanyatlás, különösen Venezuelában (22%). Argentínában a 2004-es 27%-os emelkedés után 21%-os visszaesést szenvedtek el, összesen 34,9 millió mozijegy kelt el. 65 saját gyártású filmet forgalmaztak, amivel a piac 11,9%-át sikerült megszerezni (2004-ben 13,6% volt). Brazíliában 22%-os volt a csökkenés a látogatottságban, 89,7 millió nézőjük volt. 47 hazai alkotást mutattak be 12%-os piaci részesedéssel (2003-ban még 21% volt).
Mexikó egyike a kevés kivételnek a világtendenciát illetően: a bevételek 6%-kal emelkedtek (534 millió dollárra). 24 saját filmet gyártottak, 6-tal többet mint 2004-ben, de eggyel kevesebbet mint 2003-ban. Sokan azt remélik, hogy a 2005 decemberében elfogadott 10%-os adókedvezmény-rendszer tovább bátorítja a hazai filmkészítést.
Kína - gőzerővel bővül a piac
A kínai jegypénztári bevételek tovább emelkedtek 2005-ben, méghozzá mintegy 30%-kal. A 10-es listán 6 kínai film szerepel, a piaci részesedést 60%-ra becsülik (2004-ben 55% volt). Az élen Chen Kaige Ígéret című fantazy-eposza végzett, jóval megelőzve a második helyre szorult Harry Pottert. Jackie Chan A mítosz és Tsui Hark Hét kard című filmje, valamint az autósversenyzős dráma, az Initial D. értek el különösen jó eredményeket. Hozzátartozik persze, hogy Kínában limitálva van a külföldről érkező filmek száma. A 20-as kereten túl fix járulékot kell fizetni a forgalmazásért. 2005-ben nagyjából 50 külföldi filmet mutattak be az országban.
Dél-Korea közönsége és bevételei az elmúlt 10 évben |
A gyártási részleg sem tétlenkedett: 260 filmet forgattak le, 23%-kal többet mint az előző évben. Ebből 65 film állami stúdióban készült, 96 pedig magánvállalatnál. 62 filmet állami és magáncég koprodukciójában készítettek, további 37-et külföldiekkel összefogva. 52 filmet digitális technikával rögzítettek. Kína élen jár a digitális mozizásban: 2005-ben 29 moziban 120 ilyen alkotást mutattak be, melyből 18 volt hazai termék. A piacot leginkább az új mozik megnyitása szélesíti: tavaly 55-tel nőtt a filmszínházak száma Kínában.
India - Bollywood a legtermékenyebb
2004-ben India 3,6 milliárd eladott mozijegyével világelső volt. A jegyek ára a legalacsonyabbak között van a világon (átlagosan 0,2 USD). A bevételek 2005-ben a becslések szerint 17%-kal nőttek, ami valószínűleg a multiplex mozik számának növekedésére vezethető vissza.
India a világ legtermékenyebb filmiparát birtokolja: 2004-ben hivatalosan 934 játékfilm készült el. Ebből 244 hindi nyelven, 404 pedig a három dél-indiai nyelv egyikén. A hazai filmek részesedése 92,5%-os, a 20-as toplistára külföldi produkció nem is került fel.
Japán - ahol a legdrágább a mozijegy
2005-ben 731 új filmet forgalmaztak a japán piacon, ez 1990 óta a legmagasabb szám. Ebből 356 hazai gyártású alkotás, 46-tal több mint 2004-ben. A japán mozi részesedése a piacon 41,3%-os, 1997 óta a legjobb mért adat. A 2004 novemberében bemutatott A vándorló palota című animáció lett 2005 legnépszerűbb filmje. A második helyezett az évvégén mozikba vitt Harry Potter lett. Az erőteljesen fejlődő Dél-Korea pedig két melodrámával is képviseli magát a 2005-ös japán top20-ban. A mozilátogatottság 5,7%-ot esett, 160,5 millió néző volt kíváncsi a filmekre. A jegyárak némiképp mérséklődtek ugyan, de Japán még mindig az egyik legdrágábban mozizó ország.
Forrás: European Audiovisual Observatory