|
| Az alkotók múltja felől haladunk a jelen és a jövőt képező, készülő nagyjátékfilm felé |
A régi idők képi illusztrációjaként az 1995-ös Sunday című kisfilmet néztük meg, amelyben a tizenegy évvel fiatalabb Igor Buharov rosszul végződő napjába pillanthattunk bele. A nézői elvárásokat próbára tevő darab kapcsán merült fel a lázadás és a provokáció kérdésköre. Ivan Buharov szerint a lázadás szükségszerű, mindig van ok a lázadásra, de szerinte inkább egyszerűen arról van szó, hogy a fejükben másképp áll össze a világ, amit sokan bizonyára provokatívnak éreznek.
A következő megtekintett darab a Hotel Tubu volt, amelynek kapcsán kisebb kronológiai zavarba keveredtünk. A forgatás, a vágás, és a szemlenevezés évszámát az alkotók ugyanis annak megfelelően cserélgetik, ahogyan azt a különböző nemzetközi fesztiválok megkövetelik. A Hotel Tubu egyébként a free-animáció sorozatban készült Egyvezérszavas védelem előtanulmánya volt. A free-animáció happeningen alapszik: három alkotó, három kamerával a civilizációtól elzárt helyen, improvizatív jelleggel hoz létre mozgóképet. A Hotel Tubu is különösebb tervezés nélkül született, Nyíregyházán találtak rá "erre a buta majomjelmezre", és már forgott is a film.
A Buharovok számára a kisfilmek ugyanolyan önálló műalkotások, mint a nagyjátékfilmek, bár a befogadók számára a nagyjátékfilm is kisfilmek sorozatának tűnhet. Az Álomvadászat munkacímű darabon már hosszú évek óta dolgoznak: a lehető legkisebb költségvetéssel készülő filmnek a történetét nem sikerült kiszedni az alkotókból. A pályázathoz készült ugyan forgatókönyv, de azzal a kikötéssel, hogy az adott szituációban születő improvizációk és a szereplők által teremtett helyzetek változtathatnak a történeten. "Nyilván van egy vonal, amire fel vannak fűzve a helyzetek, a leírtak hatvan-hetven százaléka helyet kapott a filmben is." - mondta Igor Buharov.
A forgatókönyv változásában nagy szerepet játszott az is, hogy az egyik fő karaktert alakító Horváth Laci 2005. április 13-án tragikus hirtelenséggel lebénult, és ez a történet is helyet kapott a filmben. Horváth Laci az önkifejezés e módjáról elmondta, hogy mivel eddig is meghatározó alakja volt a Buharov filmeknek, most sem akart kimaradni: "önéletrajzi ihletésű az én részem a filmben, de nyilván helyet kapnak benne fikciós elemek is."
|
|
Az eddigi munkáknál kerekebb és tisztább darabra számíthatunk |
A levetített részletnek az idő szorítása és a horror performance-ra érkezett nagyszámú, feketébe öltözött közönség vetett véget, akik nagy tapssal búcsúztatták a Buharovokat és Horváth Lacit.
