A szervezet közleménye kiemeli: a módosító javaslat célja, hogy a KATA adónemmel kapcsolatos új szabályozásokat a hosszú távú projektalapú munkavégzés sajátosságait figyelembe véve vezesse be a kormányzat.

„Egy méltányos, átlátható szabályozás a teljes, mintegy húszezer munkavállalót jelentő magyar filmszakma érdekét szolgálná." - hangsúlyozza a MAFOR.

A szervezet kezdeményezéséhez immár 15 hazai érdekvédelmi szervezet csatlakozott, a filmkészítés szinte minden területét lefedve. A javaslat szövegét változtatás nélkül közöljük.


Javaslat a KATA-ra vonatkozó bevételi koncentrációs szabály módosítására

A KATA újraszabályozásának szándékát a kreatív és kulturális ágazatokban dolgozó alkotók és szakemberek alapvetően üdvözlik. A korábbi KATA-rendszer megszüntetése különösen nehéz helyzetbe hozta azokat az egyéni vállalkozókat, akik jellemzően magánszemélyek helyett vállalkozásoknak, produkciós cégeknek, kiadóknak vagy más intézményeknek dolgoznak. Az új KATA ezért fontos és pozitív lépés lehet a kreatív szakmákban dolgozó szabadúszók számára: egyszerűbbé, kiszámíthatóbbá és adminisztratív szempontból kezelhetőbbé teheti a vállalkozói működést.

Ugyanakkor a tervezetben szereplő, egyetlen kifizetőtől származó bevétel adóévenkénti 50%- os korlátozása komoly problémát jelenthet a kreatív ipar és a kultúra területén dolgozók számára.
A kreatív szakmák jelentős részében – így például a filmiparban, a televíziós és dokumentumfilmes gyártásban, az animációban, a zenében, az alkalmazott művészetekben vagy az írói munkában – a munkavégzés jellemzően projektalapú. Egy-egy megbízás akár több hónapig vagy éven át tarthat, és természetes, hogy egy adott évben egyetlen produkciós cég vagy megrendelő biztosítja az alkotó bevételének jelentős részét, esetenként akár annak egészét.

Ez önmagában azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy az érintett vállalkozó valójában munkaviszonyban állna a megrendelővel, vagy hogy a vállalkozói forma a munkaviszony leplezését szolgálná. Egy forgatókönyvíró például dolgozhat egy teljes éven keresztül egyetlen film forgatókönyvén, majd a következő évben több különböző megrendelővel. Az adott évi bevételi koncentráció tehát sok esetben nem a munkavégzés jellegéből, hanem a kreatív projektek természetéből és időbeli ütemezéséből következik.

A jelenlegi formájában javasolt 50%-os szabály ezért aránytalanul hátrányosan érintheti a valódi, önálló vállalkozóként dolgozó alkotókat, miközben önmagában nem feltétlenül alkalmas a bújtatott foglalkoztatás kiszűrésére. Egyetlen év bevételi adatai nem feltétlenül adnak megbízható képet a vállalkozó tényleges gazdasági függőségéről.

Javaslatunk ezért a bevételi koncentrációra vonatkozó szabály két ponton történő módosítása:

  • 1. Az egyetlen kifizetőtől származó bevétel arányára vonatkozó küszöbérték 50%- ról legalább 60, de optimálisan 70%-ra emelése.

  • 2. A koncentráció vizsgálata ne egyetlen, hanem két egymást követő adóévre vonatkozzon. A KATA-jogosultság korlátozására csak abban az esetben kerüljön sor, ha ugyanattól a kifizetőtől – illetve annak kapcsolt vállalkozásaitól – származó bevétel mindkét egymást követő évben meghaladja az adott évi összes bevétel 60 vagy 70%- át.

Ez a módosítás továbbra is lehetőséget adna a tartósan egyetlen megrendelőtől függő vállalkozói működés kiszűrésére, ugyanakkor nem büntetné azokat az önálló alkotókat, akiknek egy adott évben egy nagyobb projekt vagy megbízás miatt átmenetileg egyetlen megrendelőtől származik a bevételük jelentős része.

A javaslat előnye, hogy nem igényelne egyedi, szubjektív mérlegelést vagy szerződésenkénti vizsgálatot az adóhatóság részéről. A szabály továbbra is egyértelmű, számszerűsíthető és az adóhatóság számára könnyen ellenőrizhető maradna, miközben jobban figyelembe venné a projektalapú kreatív munka sajátosságait.

Meggyőződésünk, hogy az új KATA célja és a bújtatott foglalkoztatás visszaszorítása összeegyeztethető egy olyan szabályozással, amely nem az egyetlen adóéven belüli bevételi koncentrációt, hanem annak tartósságát tekinti a gazdasági függőség lehetséges jelének.

A fenti módosítás ezért egyszerre szolgálná a jogalkotó visszaélések elleni fellépésre irányuló szándékát és a kreatív és kulturális ágazatokban dolgozó, valódi egyéni vállalkozók méltányos adózási feltételeinek megteremtését.

Budapest, 2026. nov. 16.

Magyar Forgatókönyvírók és Filmdramaturgok Egyesülete (MAFOR)
Magyar Animációs Producerek Szövetsége (MAPSZ-HAPA)
Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete (MADOKE)
Magyar Film- és Videóvágók Egyesülete (HSE)
Magyar Filmművészek Szövetsége
Magyar Filmoperatőrök Egyesülete (HCA)
Magyar Filmzeneszerzők Szövetsége (HAFC)
Magyar Gyártásvezetők Egyesülete
Magyar Hangalkotók Egyesülete (HSAS)
Magyar Játékfilmrendezők Egyesülete (MJE-AHD)
Magyar Látvány-,Díszlet- és Jelmeztervező Művészek Társasága (MALÁT)
Magyar Operatőrök Társasága (HSC)
Magyar Producerek Szövetsége (MPSZ)
Magyar Rendezőasszisztensek Társasága (MARE)
MASZK Országos Színészegyesület
Mentálisan Egészséges Produkciókért Szövetség (MEP)