A korábbi évek keretösszegénél kevesebb pénzt oszthatott fel a Mozgókép Közalapítvány Animációs Szakkollégiuma. Amint arról hírt adtunk, 161.500.000 forint volt a büdzsé, ennek a három és félszeresére, 558.551.468 forintra jelentkeztek idén a pályázók, és a döntéshozók a jelentkezők mintegy felét díjazták.
A számokból egyenesen következik, hogy mindenki nem lehet elégedett, ráadásul a pénzosztás ismét hasonló arányokat tükröz, mint a 2005-ös, amelyet követően emlékezetes vita robbant ki, az elsősorban a fiatal animációs rendezőket tömörítő MANIFESZT vezetésével. Az érdekvédelmi szervezet két évvel ezelőtt a döntési folyamat átláthatóságát kérte számon az Animációs Szakkollégiumon, valamint azt, hogy miért két cég, a Kecskemétfilm Kft, valamint az állami Pannóniafilm alkotóival pályázó MA-RA Kft viszi el a támogatások több mint felét. Az akkori vitában a MANIFESZT részéről az elnök, Patrovits Tamás vitte a szót, őt kérdeztük, lát-e érdemi változást azóta? „Egynek örülök igazán: annak, hogy Gauder Áron, aki az utóbbi 15 év nemzetközi szinten legsikeresebb magyar egyészestés animációs filmjét készítette a Nyóckerrel, nem csak ezen a szelektív pályázaton volt eredményes, hanem normatív támogatásra is ígéretet kapott. Egyébként lényegében nem változott semmi.” - hangzik a válasz. „Amíg az MMK alapítói köre és a Szakkollégium összetételének kiválasztása nem változik, az állapotok ugyanazok maradnak.” – vázolta fel az alapproblémát a MANIFESZT-vezető. „Az alapítók választják a tagokat, ezért maradnak a bebetonozott állapotok – például az, hogy nincs rotáció, és hogy a Szakkollégium elnöke 1995 óta ugyanaz az ember, Szemadám György. Az animációs szakma döntéshozó testületeiben Magyarországon még mindig nem történt rendszerváltás.”
 |
| Gauder Áron új filmjét 20 millióval támogatták - Egill |
További lényeges problémaként Patrovits azt nevezte meg, hogy a pályzati kiírások katasztrofálisak, évről évre több a feltételes mód a pályázati kiírás mondataiban, amelyek a zavaros viszonyok melegágyát képezik. A megoldást az alapítói kör megváltoztatásán kellene elkezdeni, de sokat jelenthetnek a minél specifikusabb pályázati kiírások is, például kifejezetten flash-animációkra, 3D animációra, vagy új tv-sorozatokra elkülönített keretösszegekkel, és persze az elszámolási kötelezettséget szorgalmazná. „ Az előző években a Szakkollégium elképesztően nagy gyártási támogatást adott olyan filmekre is, amelyek sem fesztiválokon nem szerepeltek jól (vagy egyáltalán nem), sem a közönséghez nem jutottak el. Alkotóik ma ugyanúgy pályázhatnak, és ugyanúgy támogatásokat kapnak, néha nem is keveset. Érdemes volna megnézni, hogy például a MA-RA milyen jelentős támogatásokat kapott az előző években. Az egyik legdrágábban gyártó stúdióról van szó. Sokszor évről-évre ugyanazokkal a filmekkel pályáznak, ami eleve ellentétes a Filmtörvénnyel, közben számos filmjük még mindig nem készült el. Ezt elképesztőnek tartom.” Érdeklődésünkre, hogy terveznek-e bármifajta fellépést, tiltakozó-akciót, Patrovits elmondta, két évvel ezelőtt mindent megpróbáltak, és az bizonyosodott be számukra, hogy mivel a lényegi kérdésekről az MMK-t alapító animációs cégek (a Pannóniafilm és Kecskemétfilm) nem hajlandóak beszélni, ezért a közeljövőben nem terveznek hasonló lépéseket.
A Patrovits Tamás által is említett Gauder-film, az Egill producerét, Liszka Tamást arról kérdeztük, elégedett-e az elnyert húszmilliós összeggel, amely ugyan a legnagyobb szám a támogatottak között, viszont a film egymilliárd forintos összköltségvetéséhez képest már nem tűnik jelentősnek.”Minden hozzájárulásnak örülünk, bár egy kicsivel többre számítottunk.” Liszka hozzátette: azért különösen fontos számukra ez a pénz, mert az elkövetkezendő pár hónap munkálatait így gond nélkül tudják finanszírozni. Kérdésünkre, hogy mekkora hányadot tesznek majd ki a magyar pénzek a költségvetésben, a producer csak a reményét tudta kifejezni, hogy legalább 250 000 eurót (tehát a büdzsé egynegyedét) hazai forrásból sikerül előteremteni, ami azért lenne fontos, mert ez garantálná egyrészt a függetlenségüket, másrészt ha sikerülne, jogi értelemben is magyar filmnek lehetne majd nevezni az Egill-t – ecsetelte a filmhu-nak a producer. Amikor arról kérdeztük, hogy a többi film támogatásához mérten nem tartja-e kevésnek a támogatást, Liszka óvatos kritikát fogalmazott meg: „amikor tudomásunkra jutott a döntés, különösnek találtuk, hogy valaki egy film egyetlen jelenetére majdnem annyi támogatást kap, mint mi az egész produkcióra, de azért nem nagyon lepődtünk meg; abban meg egyetértünk, hogy ha már ennyi pénz és munka van benne, végre be kell már fejezni azt a filmet is” - tette hozzá a Jankovics Marcell-féle Az ember tragédiájára utalva, amely – hasonlóan az elmúlt évekhez – ismét 15 milliós forintot kapott a Szakkollégiumtól.
 |
| "Ádám, hol vagy?" - Az ember tragédiája ismét 15 milliót kapott |
A legnagyobb hazai animációkat gyártó cég, a Kecskemétfilm producere, Mikulás Ferenc megérti a szakkollégium nehéz helyzetét, ezért a cége nevében nem is kívánta minősíteni a a döntéseket, viszont annyit elárult, hogy a Kecskemétfilm rendezői általában elégedetlenek a támogatások mértékével - méltatlannak érzik azt, hogy a filmek gyártási költségeinek legfeljebb 50-70 százalékát fedezi az MMK. Mikulás a konkrét döntések kritikája helyett inkább általános problémákat vetett fel a filmu-nak. "Nem értem például, hogy az animációs filmek esetében miért nem létezik normatív támogatás, amikor ezek a filmek éppoly fesztivál-sikereket aratnak világszerte, mint a hazai játékfilmek" - mondta. Mikulás szerint éppen idén lett volna nagy szükség normatív pénzekre, amikor a szelektív támogatási keret csökken, sok produkció esetében pedig életmentő lehetne a hiányzó összeg - magyarázta a filmhu-nak a producer a Filmtörvény paragrafusainak szempontjából is elgondolkodtató észrevételeit. Emellett sokszor a Szakkollégium nem is látja a filmeket, amelyekre korábban sokmilliós támogatásokat ítélt meg - mondta Mikulás, aki ezért az alkotások bemutatási kötelezettségét szorgalmazná.
"Nagyon nehéz ma Magyarországon minőségi műhelymunkát végezni" - vetett fel egy újabb problémát Mikulás, mivel tapasztalatai szerint a műhelyeknél jóval kedvezőbb helyzetben vannak azok a magán-producerek, akik mindent kiadnak bérmunkába. "A számlás megbízásokat el lehet számolni költségként, míg például a Kecskemétfilm járulékos béreit, informatikai költségeit vagy az épület rezsijét nem" - tette hozzá. Kérdésünkre, hogy a 2005-ös konfliktust követően sikerült-e a szakmai egységet helyreállítani, Mikulás - aki egyben a Kecskeméti Animációs Fesztivál főszervezője is - elégedetten nyilatkozott, hiszen idén Kecskeméten is kiegyensúlyozottabb volt a mezőny véleménye szerint, és a különböző döntéshozói helyekre is egyre több fiatal, vagy fiatalok által is elfogadott szakember ül. Ez utóbbi állítást egyébként a MANIFESZT és Patrovits Tamás kétségbe vonja, hiszen – amint Patrovics a filmhu-nak elmondta – a szakkollégium átlagéletkora 62 év, és egyetlen fiatal alkotó sem reprezentálja az új generációt a MANIFESZT szerint.
Folytatása következik a többi érintett, illetve a Szakkollégium képviselőinek megszólaltatásával.
