Ennek szellemében jelent meg korábban a Hyppolit, a lakáj a Budapest Filmmel együttműködésben, majd az Egri csillagok (filmrészlet), valamint Ludas Matyi felújított, digitalizált változata (filmrészlet). Gyürey Vera, az MNFA igazgatója számtalanszor hangsúlyozta, hogy a Filmarchívum mozgóképcentrikus, így a játékfilmek mellett más műfajokra is figyelmet fordit: megjelent Kollányi Ágoston Szőnyi István festőművészről készült dokumentumfilmje és a napokban kerül a boltokba a Fotográfia (filmrészlet). Zolnay Pál gyöngyszeme is hiánypótló kiadvány, a magyar filmművészet egyik legnagyobb értéke, két rövidfilmes extrája mutatja a Fotográfiá-hoz vezető utat, ahogyan Zolnay a cinema direct és fikció sajátságos ötvözésével kísérletezett még a Budapesti Iskola előtt. Ennek részleteiről beszél ő maga és Ragályi Elemér operatőr a felrakott portréfilm-részletben. "A jövő héten kerül piacra Az aranyember-nek, Jókai Mór regényének három felújított és részben digitalizált filmváltozata, Korda Sándor 1918-as némafilmje, Gaál Béla 1936-os hangosfilmje és Gertler Viktor 1962-ben készült színesfilmje" - közölte Balogh Gyöngyi, a filmarchívum munkatársa. (Részlet Az aranyemberből a Filmtörténeten)
Gyürey Vera, az MNFA igazgatója az MTI kérdésére arról számolt be, hogy október végéig hat-hét újabb felújított, digitalizált film kiadását tervezik. A megjelenő DVD-k között szerepel Gothár Péter Ajándék ez a nap és Megáll az idő című alkotása, valamint Szabó István három mozija, az Álmodozások kora, az Apa és a Szerelmesfilm. Előkészületben van többek között Enyedi Ildikó (Az én XX. századom), Gaál István (Sodrásban), Gazdag Gyula (Bástyasétány 74), a Gyöngyössy Imre-Kabay Barna kettős (Jób lázadása), Sára Sándor (Fel-feldobott kő) és Xantus János (Eszkimó asszony fázik) magyar filmtörténeti klasszikusainak kiadása is. Az archívum animációs alkotók (Macskássy Gyula, Dargay Attila, Nepp József, Jankovics Marcell) egész estés filmjei közül is többet megjelentet.
Kurutz Márton, az 1945 előtti dokumentumfilmek archivátora arról beszélt, hogy a több ezres tételből álló, és a történelem során többször is csak a szerencsének köszönhetően megmenekült filmhíradó-állomány válogatásszerű kiadását is tervezik. Mint elmondta, csak az 1924 és 1944 közötti időszakban az MTI-ből kinőtt Magyar Filmirodában 1084 filmhíradó készült. A NAVA különgyűjteményében tavaly november óta a Filmhíradók Online weboldalon szabadon nézhetjük a Magyar Nemzeti Filmarchívum által felújított és digitalizált 1931 és 1943 között készült magyar filmhíradókat. (A Filmhíradók Onlineről bővebben)
A Magyar Nemzeti Filmarchívum húsz éve végzi a magyar filmek felújítását, 2005 óta digitalizálását is, tevékenységéhez pályázatok útján eddig a Magyar Mozgókép Közalapítványon és a Nemzeti Kulturális Alapon keresztül kapott forrást.
"Húsz év óta idén először fordult elő, hogy hagyományos filmfelújításra még nem kaptunk támogatást, igaz, digitalizálási célokra hamarosan megkötjük az újabb szerződést újabb 25 millió forintos támogatásról" - mondta Gyürey Vera. Az MNFA adatai szerint 1989 óta 3148 filmet újítottak fel, 1199-et digitalizáltak, ötöt digitálisan restauráltak. A digitalizált alkotások közül nyolc 1945 előtti hangos játékfilm, 203 pedig 1945 és 1988 között készült játékfilm.
A DVD-kiadás alapját az elmúlt évek során elvégzett munka, a filmek filmtörténeti szempontú digitalizálása teszi lehetővé: a munkálatokba, a "kritikai kiadások" elkészítésébe az alkotókat is bevonják, a rendezőkkel a tartalmilag autentikus verziókat egyeztetik, s operatőrök végzik a koloristokkal a fényelést. Sok esetben a filmek eredeti mágneshangszalagja, vagy erről készült digitális hangkazetta is rendelkezésre áll, így a hangminőség is elsőosztályú a kiadványokon.
Az aranyemberről bővebben
Az arany ember (1872), Jókai egyik legsikerültebb alkotása, s az írónak is legkedvesebb regénye, melynek meséjét, helyszíneit, alakjait gyermekkori komáromi élményeiből merítette. A két nőalak között vergődő férfi romantikus története, a lakatlan sziget megunhatatlan témája vonzóvá tették a filmesek számára Jókai művét, melynek három filmváltozata is készült, 1918-ban Korda Sándor, 1936-ban Gaál Béla, 1962-ben Gertler Viktor rendezésében. A Magyar Nemzeti Filmarchívum kétlemezes változatban jelenteti meg a regény mindhárom filmváltozatát.
Jókai regényét először Korda Sándor filmesítette meg. Az I. világháború utolsó évében készült filmet eredeti helyszíneken Komáromban, az Al-Dunán, Vaskapunál forgatták. A három részes és ötezer méter hosszú eredeti magyar verzió sajnos elveszett. A film német forgalmazásra szánt, Der rote Halbmond című, rövidített változatának virazsirozott nitrokópiája a nyolcvanas években Koblenzből került a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményébe. Ennek alapján 1995-ben, Londonban, a Lumière Alapítvány támogatásával készült el a restaurált kópia.
Gaál Béla Hevesi Sándor forgatókönyve alapján készítette el Jókai regényének első hangos filmváltozatát. Noha a film költségvetése magasabb volt mint egy átlagos korabeli vígjátéké, azt mégsem tette lehetővé, hogy eredeti helyszíneken forgassanak. A jelenetek túlnyomó részét stúdióban vették fel, de Eiben István színvonalas operatőri munkájának köszönhetően ez a fekete-fehér változat látványosság szempontjából éppúgy kiállja a versenyt a két másik adaptációval, mint a regény atmoszférájának hiteles megteremtése tekintetében.
Ezt a verziót a mai közönség nem ismerheti, mivel a film második felvonásának képnegatívja valamint az ötödik és a nyolcadik felvonásának hangnegatívja elveszett. Az elmúlt évtizedben előkerült 16 mm-es kópia, valamint a Jugoslovenska Filmoteka (Belgrád) gyűjteményében, 2007-ben megtalált 35 mm-es nitrokópia felhasználásával, digitális technika alkalmazásával csak az elmúlt évben vált lehetővé a film teljessé és bemutathatóvá tétele.
Jókai regényét 1962-ben Gertler Viktor ismét megfilmesítette. A hatvanas évek magyar filmgyártásának szuperprodukcióját, a regény színes, szélesvásznú változatát Kordáéhoz hasonlóan eredeti helyszíneken, kalandos körülmények között forgatták, s a stáb jó néhányszor megtapasztalta Vaskapunál a Jókai által leírt al-dunai szélviharok erejét. A filmet karácsonyi ajándékul szánták a kalandos, romantikus történeteket kedvelő, s ezekre kiéhezett magyar közönség számára. A film nagy sikere nyomán sorra készültek a filmadaptációk Jókai regényeiből (A kőszívű ember fiai 1965., Egy magyar nábob 1966., Kárpáthy Zoltán 1966., Fekete gyémántok 1977.)
