Berlin, Cannes, Budapest... Nem volt semmi furcsa, semmi megmagyarázhatatlan. Volt egy csomó jó magyar film, animáció, doksi, rövidfilm melyekért izgultunk, meg szorítottunk 2014-ben is, meg persze egy rakás külföldi alkotás, melyeket jó volt nézni, és valószínűleg újranézni is. Sok emlékezetes fesztivállal a hátunk mögött a legemlékezetesebb pillanatokat igyekszünk most felidézni.
Symphony no. 42 - teaser
Az idei Friss Húson a magyar fődíjat Bucsi Réka animációja, a Daazo-díjat Brauner Máté Előbb adtam című rövidfilmje, az Acnecom különdíját Hartung Attila Ischlerje kapta. A nemzetközi szekció fődíját a spanyol rendező, Chema García Ibarra Misterio című filmjének ítélték. "Egészen lenyűgöző Bera Nándor Candide-ja, Voltaire klasszikusát olyan pszichedelikus látványorgiában értelmezi a rendező, mintha egy általános iskolai magyartanár LSD-trip közben végigpörgetné a facebook-falát. Másodpercenként érkeznek a vizuális utalások, a néző úgy rohan át a 7 perces játékidőn, mintha egyfelől még csak fél perc telt volna el, más szempontból pedig mintha egy nagyjátékfilmet nézett volna végig. Animációs féreglyuk a Candide, amellyel röhögős dimenzióugrásokat lehet végrehajtani a szürrealizmus és anarchia univerzumába" - ragadtunk ki egyet a fesztiválon bemutatott alkotások közül (bővebb beszámolóért katt ide). A Friss Hús előtt egyébként megkérdeztük az alkotókat, hogy szerintük miért jó a kicsi, a válaszokért kattinsatok ide és ide.
Áprilisban, a Titanicon 25 nemzet 52 alkotása kapott helyet összesen 7 szekcióban. A fesztiválon külön szekcióval emlékeztek meg Jancsó Miklósról, Hol tanulj filmül? címmel pedig kerekasztal-beszélgetést tartottak a filmes felsőoktatásról. Itt mutatták be Novák Erik közösségi finanszírozásban készült fekete akció-vígjátékát, a Fekete levest. "Az alapötlet a klasszikus heist filmek vonalát követi: van egy rakás szerencsétlen, esetünkben négy elmegyógyintézeti ápolt – közülük például az egyik tolókocsis (Nagy Zsolt), a másik meg öt perc után elfelejt mindent (Szabó Simon) –, akik megcsinálják a nagy bulit. Egy pókeradósságba keveredett DJ (Perjés Zoltán) megbízásából kirabolnak egy pénzszállító autót, a probléma csak az, hogy a 300 millió egy nehézsúlyú maffiafőnök (Vágvölgyi B. András) tulajdona, aki rögtön az amatőr rablók nyomába ereszti a kopóit. A szálak természetesen egy idő után összeérnek, és a szokásos csavar sem marad el" - írtuk a bemutató után a filmről. A rendezvényen interjúztunk A hosszú út hazafelé című török film rendezőjével, és Maya Vitkova bolgár rendezőnővel, akinek Viktoria című filmje elnyerte a Titanic Hullámtörők díját.
Viktoria - teaser
Április 29. és május 3. között rendezték meg a komáromi Monostori Erődben a 24. Mediawave Nemzetközi Film és Zenei Együttlétet. A pár nap alatt tombolt a nyár és a jégeső is, tapogatóztunk az erőd kacskaringós labirintusában, kószáltunk a mezőn, hallgattunk zenét, bámultunk kiállítást, de elsősorban filmeket néztünk. "A frissen érkező látogató úgy érezheti, hogy egy egészen más, a külvilágtól elzárt univerzumba csöppent, ahol talán még az idő is megállt. Az erődöt fedő dombos gyepen baráti társaságok, gitárral a hátukon bandukolnak látszólag a semmibe, majd az erőd bejáratán át sajátos mini-társadalomba csöppenünk: a "főtéren" lángos és rétes illata száll, az alagutakban bóklászva pedig hol egy vetítő-, hol egy koncertterembe, egy workshopba, egy főiskolai installációba (a BKF-esek több alkotással is készültek), vagy éppen a fiatalok sátortáborába botlunk" - írtuk a helyszínről.
Cannes nekünk idén Mundruczó Kornél Fehér Isten című alkotásáról szólt, amely a fesztivál végén az „Un Certain Regard” szekció fődíját vihette haza. "(...) a Fehér Isten képi világa gyönyörű, mesteriek a kutya perspektívájából felvett képsorok. Az üres Budapesten, hatalmas falkában rohanó kutyák látványa pedig olyan lélegzetelállító, hogy biztosak vagyunk benne, hogy nemsokára a magyar filmtörténet híres képsorai közt fogják emlegetni" - írtuk közvetlenül a bemutató után. Mundruczó filmje mellett Szőcs Petra (A kivégzés) és Kárpáti György Mór (Provincia) rövidfilmjét is bemutatták a fesztiválon. A francia Riviérán ünnepelte 20. születésnapját a Ponyvaregény, de a nézők láthattak megtörtént eseményeken alapuló pszichológiai drámát és erős női sztorikat is. Idén három magyar filmpremiert tartottak Karlovy Varyban, hiszen ott mutatták be Pálfi György Szabadesését, Zomborácz Virág Utóéletét, és Reisz Gábor VAN-filmjét. A Szabadesés a fesztiválról végül három díjjal térhetett haza (a legjobb rendező díja, a zsűri külön díja és az ezerkétszáz mozit tömörítő Europa Cinemas hálózat elismerése, az Europa Cinemas Label). Augusztusban tartották a huszadik filmfesztivált Szarajevóban. A versenyben idén különösen sok magyar alkotás vett részt, ketten pedig díjat hoztak haza a bosnyák fővárosból. A kivégzés kisfilmes különdíjat kapott, az Ítélet Magyarországon pedig három díjat is magáénak tudhat: a dokumentumfilmes zsűri különdíját, az "Emberi Jogok" díjat és a közönségdíjat is.
A VAN stábja Karlovy Varyban
Kemény verseny, változatos program, várva várt premierek, külföldi vendégek, beszélgetések és bulik voltak idén is Miskolcon, a Jameson CineFesten. A Pressburger Imre-díjat és a Nemzetközi Filmklub Szövetség díját is Rok Bicek vehette át az Osztályellenség (Class Enemy) rendezéséért. A Zukor Adolf-nagydíjat Reisz Gábor kapta VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című diplomafilmjéért (Olvasd el kritikánkat is!). A Dargay Attila animációs díjat a japán Yantong Zhu-nak küldik el, aki a 11 perces Tehén a tejesbögrémbent (My Milk Cup Cow) készítette, illetve a Nemzetközi Ökomenikus Zsűri díját Céline Sciammanak Franciaországba, aki a Csajkort (Girlhood) rendezte. A legjobb dokumentumfilmnek a Dr. Lalát választották (rendezte Halász Glória), a legjobb kisjátékfilmnek Guy Lichtenstein Születésnapi ajándékát (Birthday Present), a közönség Patrick Alexandert és Aseneth Suarez Ruizt jutalmazta (Parador Húngaro), a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége pedig Xavier Dolant (Mommy). A 84 éves Zsigmond Vilmos személyesen vette át és köszönte meg a CineFest életműdíjat.
Szeptemberben Budapesten randiztak a dokumentumfilmesek. De vajon hogyan néz ki egy ilyen fesztivál a zsűri szemével? Mire figyelnek azok, akik az elismerésekről döntenek? Az első BIDF zsűritagjai megosztották velünk gondolataikat, érzéseiket, benyomásaikat az első hazai rendezésű nemzetközi dokumentumfilm-versenyről, és az ott bemutatott alkotásokról.
A tolonc digitális restaurálása
Az ősz kiemelt filmes eseménye volt az első Magyar Filmhét, amely egy igazi filmkülönlegesség, a Kertész Mihály rendezte A tolonc című alkotással indított, és amelyen hét napon keresztül nagyjátékfilmek, tévéfilmek, dokumentumfilmek, rövidfilmek, és animációk közül válogathattak az érdeklődők. Itt mutatták be Török Feri Senki szigete című alkotását is. "Színes álmokból szőtt egy várost Török Ferenc, amely nyomokban emlékeztet ugyan Budapestre, de lehetne a világ bármely pontján. Egy olyan város, ahol hirtelenszőke lányok lógnak az ablakokból, a messziről jött hajóskapitányok navigáció nélkül szelik a betontengert, és ahol a kisodródott életek úgy csattannak össze, mint elszabadult biliárdgolyók" - írtuk a bemutató után a filmről.
A III. Budapesti Zsidó Filmfesztivál egy Oscar-esélyes világháborús történettel, a Benedict Cumberbatch főszereplésével készült Kódjátszmával indított, a fesztivál szervezői azonban deklaráltan a sokszínűségre törekedtek. "Igyekszünk minél szélesebbre tárni a kaput: lehet szó zsidó vagy zsidó kötődésű alkotókról, a zsidó közösség problémáiról, belső dinamikájáról vagy éppen a másokhoz fűződő viszonyáról. Értékes filmeket kerestünk, és mindenhol hangoztatjuk: semmiképpen sincs szó belterjességről, a válogatásnál szempont, hogy szélesebb közönség számára is érdekesek legyenek az alkotások. Mindig elfelejtjük: egymás mellett és egymás közt élünk” - nyilatkozta nekünk Borgula András, a Gólem Színház igazgatója és a fesztivál kuratóriumának egyik tagja.
Ítélet Magyarországon - előzetes
A Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon láttunk filmet digitális kalózokról, amerikai hajléktalanokról, indiai feminista muzulmán nőkről, vándorló magyarokról, belorusz alternatív színházról, egykori magyar miniszterelnökről és a mostani magyar közállapotokról. Hosszú éveken át forgatott „látleletek” voltak ezek a filmek a világ minden tájáról, egyfajta globális társadalmi körkép az emberi nyomorúságról és az emberi nagyszerűségről. A fesztivál két fődíját, az ezerdolláros közönségdíjat és a nemzetközi diákzsűri díját is magyar dokumentumfilm nyerte, a fődíj Hajdú Eszteré, az Ítélet Magyarországon című filmért, a diákzsűri Gerő Marcell filmjét, A Káin gyermekeit tartotta a legjobbnak.
Még több magazin
magazin
November 15-én kilencedik alkalommal rendezik meg az Inkubátor Program pitchfórumát. A következő napokban szokásunkhoz híven egyenként bemutatjuk az…
továbbmagazin
Heni 36 éves, Barcelonában él és látványtervezőként dolgozik. Heni nagyon szeretne anyuka lenni, de nem talált olyan párt, akivel szívesen alapított…
továbbAz alkoholbetegség, a sehová sem tartozás témakörét járja körbe Till Attila harmadik nagyjátékfilmje, az És mi van Tomival?, ami október 31-én kerül a mozikba
Közelebb hozni a periférián élő embereket – Így készült az És mi van Tomival?
Ezt a napot kéne valahogy túlélni pia nélkül
Október végén érkezik a mozikba Till Attila új filmje
a teljes dossziéOktóber 29-én indul az első BIFF, azaz a Budapest International Film Festival a Corvin moziban. A november 3-ig tartó eseményen olyan filmeket láthat először a magyar közönség, mint a Velencében körülrajongott The Brutalist, Andrea Arnold legújabb könnyfakasztója, a Bird vagy épp a német Oscar-nevezés, A szent füge magja.
Horváth Kristóf: Ez egy tiszta lappal induló fesztivál
Keményen dolgozó kisemberek a BIFF-en
A brutalistát is elhozza nekünk a Budapesti Nemzetközi Filmfesztivál
a teljes dossziéSzimler Bálint első nagyjátékfilmje a hazai poroszos oktatási rendszer hétköznapi kudarcain keresztül mutat rá azokra a beidegződésekre és komplexusokra, amik össztársadalmi szinten is nehezítik az életünket.
Ha a szolidaritás tantárgy lenne, biztosan megbuknánk belőle
Mészöly Anna: Csendes, különös lázadásaim voltak
Filmhu podcast #98: Szimler Bálint és Osváth Gábor
a teljes dossziéRendezőnők a magyar filmtörténetben
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő
Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők
Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben
a teljes dosszié