Nézzen körül: Budapest azért elég jó hely. Néha – mondja a Margitai Ági alakította idős hölgy a taxisofőr Bánfalvi Eszternek. Néha – vágja rá utóbbi, és aztán ebben is maradnak. A rövid párbeszéd-foszlány azonban túlmutat önmagán, és nem csak azért, mert miközben a városunkról állít valamit, magáról a filmről is szól.

Török látásmódja, gondolatai, meglátásai a városról és a benne lakókról mindig érdekesek, oda kell rá és rájuk figyelni. A Senki szigetén is erősen érezhető, hogy a rendező hazai terepen mozog: a jól ismert városi díszletek, helyszínek mellett olyan kulisszák mögötti és fölötti terekre húzta be a nézőt, amely amellett, hogy szokatlan választásával új perspektívába helyezett, kicsit el is távolított Budapesttől. Hiába világítanak ugyanis emblematikus helyszínen, a Hősök terén emberléptékű színes betűk, vagy hiába iszogat a főszereplő Mohai Tamás ismert és ikonikus romkocsmákban, Vera, Juli és a kosaras srác sorsa lényegében bárhol összegabalyodhatna egymással.

senkifilm5 600

Mohai Tamás (kép forrása: Facebook)

Hármójuk élete, de főleg a lányoké, külön-külön nagyon erős szálat visz végig: Juli klasszikus szökevény menyasszony, aki a fuccsba ment esküvő után a távoli városban keres menedéket, Vera kemény, önfejű taxisofőr, akinek tenyeréhez tapad a pénz, akkor is, ha másé, a Mohai Tamás alakította kosaras srác pedig tipikus városi figura, tizenkettő egy tucat, egy lézengő antihős, aki egy fura öröklési ügybe (utóbbi főszereplője Margitai Ági, és filmbeli lánya, Schell Judit), majd egy szerelmi sokszögbe csöppen. Baj az, hogy nem tudjuk meg, honnan jönnek és miért, azt pedig még kevésbé, hogy merre tartanak. Hiába álmodozik mindenki a maga békés kis szigetéről, a motivációkról, mozgatórugókról, ok-okozatokról édeskevés derül ki a történetben.

A Senki szigete alapvetően hangulati elemekkel játszik, és sok emlékezetes képet hagy maga után: ezek közé tartozik, ahogy a gyóntatószék farácsain áthatoló fény váltakozik Juli arcán (a gyóntatópap szerepében a supernemes Papp Szabolcs meghökkentően jó választás volt), ahogy ugyanő átszeli a várost piros biciklijén, vagy a sötétbordóra rúzsozott Bánfalvi Eszter, amikor a taxiban letépi magáról a parókát.

senkifilm3 600

Jakab Juli

Egészen nyilvánvaló, hogy a film látványvilága a legmarkánsabb és -felejthetetlenebb, még akkor is, ha időnként a giccshatárt súrolva és a szimbolikát tárgyiasítva tolja is az arcunkba: a főszereplő srác például a sztori egy adott pontján a két lány között vacillál, ami anélkül is elég egyértelmű, hogy egy fekete és egy sárga biliárdgolyót forgatna a markában. Török új operatőrrel (Szecsanov Martin) és vizuális teammel (Stark Attila, Müller Kata és Törőcsik Ambrus) dolgozott, ami a magyar filmes költségvetési viszonyok között szokatlan és bátor képi megfogalmazásmódot eredményezett. Új nyelvhez új hangzás is dukált: a Senki szigete zenei ágya (Sabák Péter, Pejkó Balázs), az eredeti filmzene és az ismert slágerek alkalmazása (Pressertől a Bizottságig) élő szövetet alkotott a filmben, a soundtrack nem árnyalt és ábrázolt, hanem önállóan működött.