Enyedi Ildikó március 10. és 13. között lesz a fesztivál vendége, ahol összesen 14 kis- és nagyjátékfilmjét vetítik le az 1979-es Flirt: Hipnózis című rövidfilmjétől legújabb alkotásáig, a Csendes barátig. A válogatásban szerepelnek a rendező legfontosabb filmjei, köztük Az én XX. századom, a Simon mágus, az Oscar-jelölt Testről és lélekről, valamint A feleségem története.
A fesztivál tájékoztatójában Enyedi Ildikót a magyar filmművészet központi alakjaként, az egyik legintelligensebb és legeredetibb hangjaként méltatják, aki egységes és mélyen személyes életművet épített fel a filmnyelv és határainak fáradhatatlan felfedezésével.
Enyedi Ildikó a Trieszti Nemzetközi Filmfesztiválon
Kép forrása: Trieste Film Festival
Enyedi Ildikó pályáját experimentális ihletésű rövidfilmekkel kezdte, majd 1989-ben fejezte be első mozifilmjét Az én XX. századom címmel, amelyben a világlátás eredetisége nyelvi újszerűséggel párosult. Munkája számos hazai és nemzetközi fesztiválon szerepelt, valamint szerzett rangos díjakat, a Cannes-i Filmfesztiválon megkapta a legjobb elsőfilmnek járó Arany Kamera Díjat. Következő műve a Weber operája alapján született Bűvös vadász (1994), majd a Tamás és Juli (1997) volt.
1999-ben elnyerte a magyar filmszemle legjobb rendezői díját Simon mágus című alkotásáért. Testről és lélekről című filmjének világpremierje a Berlinálén volt 2017-ben, ahol megnyerte egyebek mellett a legjobb filmnek járó Arany Medvét és a filmkritikusok nemzetközi szövetségének (FIPRESCI) díját, majd később Oscar-jelölést kapott a legjobb idegen nyelvű film kategóriában.
A feleségem története című filmje Füst Milán regénye alapján, Gijs Naber holland színész és Léa Seydoux francia színésznő főszereplésével készült, 2021-ben bekerült a 74. cannes-i filmfesztivál hivatalos programjába.
Luna Wedler a Csendes barát című filmben
Legújabb filmje, a Tony Leung Chiu-wai főszereplésével készült Csendes barát más elismerések mellett elnyerte a FIPRESCI-díjat a Velencei Filmfesztiválon.
A rendező nemrég a filmhu podcast vendége volt, adásunkban sokat mesélt a Csendes barát alapötletéről és koncepciójáról: „Van némi, a mi érzékeinkre lefordítható információnk erről, de igazából fogalmunk sincs, hogyan éli világát egy fa. Ha elismerjük, hogy a fa egy komplex lény, aminek van egy külön világa, az rögtön kiránt minket a rendőri szerepből, aki mindent próbál irányítani, pedig nélküle is folynak a dolgok. Ez a felismerés egy nagy közösség tagjává tesz meg minket, egy kellemesebb pozícióba kerülünk a világban. Több pozitív következménye is lehet, első körben például sokkal kevésbé leszünk magányosak.”
A Csendes barát még látható a hazai mozikban, a Filmforgalmazók Egyesületének adatai szerint február 11-el bezárólag közel 26.000-en látták Magyarországon.
Címlapfotó: Enyedi Ildikó a Csendes barát sellyei vetítésén. Kép forrása: Mozinet.
