Figyeljünk oda a rövidfilmekre!

A kísérleti és kisjátékfilmes kategória hagyományosan a szemle legváltozatosabb, legösszetettebb szekciója. Miután a rövidfilm a lelkes fiataloknak lehetőség a bemutatkozásra, a profiknak pedig terep a kísérletezésre, mindig nagy számban érkeznek nevezések. Évről évre el is mondják az illetékesek, milyen nehéz és hálátlan feladat az előzsűrizés. Idén több mint 130 alkotás közül kellett kiválasztania a Czabán György, Hartyándi Jenő, Varga Balázs alkotta triónak azt a 36 kísérleti és kisjátékfilmet, amely versenyprogramba kerül a szemlén.
 
Varga Balázs filmkritikust, a Metropolis filmelméleti folyóirat szerkesztőjét a "hálátlan előzsűrizés" tapasztalatairól kérdeztük. "Először is, hálás feladat volt - emlékezett vissza Varga. Minden korábbinál erősebb az idei mezőny, ebben mindannyian egyetértettünk. Sokszínű és változatos filmek érkeztek, tehát már a szelekció előtti mezőny is színvonalas volt. Az előzsűri rendelkezésére álló keretet maximálisan kihasználtuk, sőt még annál is több filmet választottunk ki a versenybe (25-35 volt a Szemletanács által ajánlott kvóta), de így is akadt olyan film, amely idén kiesett, míg a korábbi években talán a versenymezőny biztos darabja lett volna."

Ma már bárki csinálhat kisfilmet egy olcsó digitális kamera és egy számítógép segítségével, ugyanakkor többmilliós költségvetésű, alapítványi pénzekkel megtámogatott produkciók is készülnek. Így értsük a sokszínűséget? - firtattuk. "Versenybe került videóra forgatott sufnifilm éppúgy, mint az úgynevezett középgeneráció által készített profi film; Enyedi Ildikó (az ő filmjét időközben visszavonták - a szerk.) Gothár Péter, Sopsits Árpád alkotását is láthatjuk - mondta Varga. De a változatosság reprezentálása nem volt fő szempont, igyekeztünk elfogultság nélkül azokat a filmeket továbbküldeni, amelyek mindhármunknak tetszenek. Persze a programban mindenképpen visszaköszön a beküldött filmek változatossága, úgy a költségvetés mértékét, mint a műfajiságot illetően." 
 
A tavalyi szemle rövidfilm-programja kapcsán lehetett először a Színház és Filmművészeti Egyetem filmjeinek dömpingjéről beszélni. Akkor minden korábbinál több vizsgafilm jutott a versenyszekcióba. A listát nézve a trend folytatódik, ismét láthatjuk többek között Horváth Lili és Zomborácz Virág filmjeit, ők tavaly díjakat is nyertek akkori műveikkel, de több darab is bekerült a végzős forgatókönyvíró osztály Dekameron-sorozatából, illetve vizsgafilmek is szép számban bejutottak. Erről Varga azt mondta, hogy bár az SZFE filmjeinek jelenléte valóban markáns, nem állítaná szembe ezeket az alkotásokat a többivel. "Sok SZFE-s filmet éppúgy kihagytunk, mint más, népszerű rövidflmes műhelyek alkotásait, amelyek ezúttal nem ütötték meg a mércét" - mondta Varga Balázs, aki szerint nincs közös nevezője az egyetem filmjeinek azon kívül, hogy gyártójuk a Színház és Filmművészeti Egyetem, és örvendetesnek tartja, hogy egyre színvonalasabb produkciókkal rukkolnak elő a hallgatók.
 
Az előzsűrizésről megtudtuk Vargától, hogy öröm volt a közös munka.  Hozzávetőlegesen 15-20 filmnél rögtön megegyeztek, hogy azoknak a versenyprogramban a helyük, a maradékon pedig vitatkoztak. "Viszonylag hamar megegyeztünk a vitatott filmeket illetően, bár hozzá kell tennem, a véletlennek is szerepe van az ilyen döntésekben, mindig esetleges ugyanis, hogy az adott pillanat milyen konszenzust eredményez" - osztotta meg velünk a filmesztéta. Megtudtuk azt is - az előbbiekből következően -, hogy kimaradt néhány olyan alkotás is, amelyek színvonalukat illetően akár versenybe is kerülhettek volna. "Mindhármunknak meg van a magunk szívfájdalma" - tette hozzá Varga Balázs.
 
Varga szerint tehát színvonalas program állt össze, amelyre oda kell majd figyelni a szemlén. A Metropolis szerkesztője egyébként úgy látja, évről évre erősödik a hazai rövidfilm, amire nem ártana a szakmának reagálni, hiszen egyre  több tehetség bukkan fel; egyrészt gondoskodni kell a támogatásukról, másrészt az alkotásaik "láthatóvá" tétele is kulcskérdés. Ugyanakkor Varga szerint egy részletes elemzést megérne a kísérleti filmek helyzete, ugyanis ez a kategória az, amelyik talán a legnehezebben meghatározható. Több szempontból is problematizálható a kérdés: mitől lesz kísérleti egy film; miért nincs animációs-program a szemlén, amely több, most a kísérleti szekcióban lévő filmet befogadhatna; egyáltalán a moziban érvényesülnek-e a legjobban ezek a filmek? - vetett fel néhány jövőbe mutató szempontot Varga.