Képzeljünk el egy kórházat, ahová évente érkeznek friss diplomás orvosok, ám az asszisztencia, a műtősök, az ápolók, a gazdasági személyzet lényegében egymásnak adja át a tudományát - hasonló a helyzet a magyar filmes és színházi szakmában. Míg a rendezők, operatőrök, színészek újabb és újabb generációkkal bővülnek az SZFE tevékenysége folytán, a háttérszemélyzet, a technikai, a hangi és a produkciós stáb szakképzése vagy pusztán a tudás gyakorlati, munka közbeni átadásával-ellesésével történik, illetőleg az iskolai, szervezett oktatás kisebb tanfolyamokra korlátozódik. Hiányzik tehát egy átfogó, komoly hátterű háttéroktatási központ - ezt a hiányt próbálja az idén induló Színház- és Filmintézet megszüntetni.
Mégpedig elsősorban a szakmai színvonalra fókuszálva, fejti ki Csányi János rendező, volt színházigazgató, az intézet vezetője. Számos profitorientált iskola, tanfolyam hirdet ugyanis hasonló szakmai képzéseket, ám a profitkényszer általában a szakmaiság rovására érvényesül: alacsonyabbak az óraszámok, nagyobbak az osztályok, kevesebb a gyakorlati oktatási lehetőség, így jó minőségű oktatást csak az igen drága képzések képesek nyújtani. Ezért az iskola úgy döntött, nonprofit szervezetként, alacsonyabb tandíjakkal, kisebb létszámmal, kizárólag a szakmaiságra, a tehetségre koncentrálva oktat. Ez az iskola hátteréül szolgáló Károli Gáspár Református Egyetem miatt amúgy szervezetformailag is követelmény volt.
A református egyetemi kapcsolat Csányi döntéseképpen született meg. Meglátása szerint ugyanis a mai színházi és filmes szakmai oktatásból hiányzik az a keresztény kuturális tradíció, amely egykor, például a 20. század elején nagyon erős volt és színvonalas produktumokat hozott létre. Ez persze nem jelent ideologikusságot vagy világnézeti kizárólagosságot, az iskola nyitott, oktatásának homlokterében pedig a szakmaiság áll. A református egyetemi háttér azért is tűnik szerencsésnek, mert a szakterületek szempontjából "szűz", nem áll mögötte egy szakmai lobbi, érdekcsoport sem, így aztán az SZFI meg tudott nyerni parnernek sok, különböző hátterű szervezetet (produceri irodákat, stúdiókat, szakmai szövetségeket, szakmai műhelyeket) is. És jó ez a partnerség az egyetemnek is, amely képzési irányában nyit a művészetek felé.
 |
| Ideális színházi háttéremberek - a Csányi által rendezett, legendás Szentivánéji álom előadás mesteremberei, Scherer Péter és Mucsi Zoltán(fotó: Kassai-Farkas Ákos) |
Az oktatás megpróbálja a maga teljességében felölelni a filmes háttérszakmai oktatást: a színháztechnika- és rendezvénytechnika, filmtechnika, hangtechnika, képzőművészet és szakírás terén összesen harminc szakot hirdet meg az érdeklődőknek a 2009-es tanévre. Egész pontosan a következő szakmákat lehet elsajátítani:
Színház- és rendezvénytechnika:
műszaki vezető és szcenikus, színpadmester,
világítástechnikus,
rendezvénytechnikus, rendezvény műszaki vezető,
ügyelő,
Hangtechnika:
hangmester, hangosító, hangtárvezető,
produkciós hangmenedzser, hangművész stúdiómenedzser,
Filmtechnika:
filmtechnikus,
felvételvezető, gyártásvezető,
rendezőasszisztens,
segédoperatőr, televíziós kameramann,
világosító, fővilágosító ill. bestboy,
szcenikai asszisztens, szcenikai szakasszisztens,
hangasszisztens, mozgóképgyártó hangtechnikus, filmhangtervező,
mozgóképterjesztő- és üzemeltető, mozgókép-forgalmazó, mozigépész,
Képzőművészet:
díszlet- és jellemtervező asszisztens ill. díszlet- és jelmezkivitelező,
divat- és stílustervező ill. stylist,
mozgóképi animációkészítő, animációs film-rajzoló,
Szakírás:
forgatókönyv- és drámaíró,
színház- és filmművészeti szakíró ill. kritikus.
Ezek a képzések egyetemi szakirányú továbbképzés, OKJ-s felnőttképzések (és saját indítású szakképzések) keretében, államilag elismert oklevél megszerzésével folynak. Az oktatás kis létszámú osztályokban folyik, az oktatók pedig szakterületük elismert szakemberei (s egy-egy szintén elismert oktatásvezető fogja össze az adott szak képzését, mint pl. Miskolczi Péter producer (gyártásvezetés, felvételvezetés), Petróczy Sándor (mozigépészet, moziüzemeltetés), Kiss Péter, Tasnádi István (forgatókönyv-, drámaírás), Kálomista Zsuzsa (Filmforgalmazás), Nagy András, Vajda Péter (segédoperatőr, televíziós kameramann) és még sokan mások.
A szakokra felvételi vizsgával lehet bejutni, az oktatás 4-6 félév alatt, félévenkénti 200 órában zajlik, a magas óraszámú gyakorlati oktatás elismert, színvonalas cégeknél, szakmai szereplőknél zajlik. A féléves tandíj egységesen 160 000 forint, s a tehetséges, ámde még ezt az alacsonyabb tandíjat sem kifizetni képes tanulók tandíját az iskola állja.
De vajon van-e igény képzett filmes és színházi háttérszakemberekre a munkaerőpiacon? Csányi eddigi színházi tapasztalati mellett a számok is meggyőzőek e tekintben: több mint 100 színház működik az országban, s rengeteg alkalmi színházi produkció születik, és a filmek terén is számos bérmunka, magyar produkció forog évről évre. Rengetegen dolgoznak szakképzés nélkül, úgy 5-10 000 érintettnek (már szakmában dolgozónak, illetve még csak érdeklődőnek) nem volt eddig olyan komoly képzési, iskolai háttere, mint amilyen most az SZFI lesz. Hozzájuk kell számolni a határon túli magyar érdeklődőket is, hisz máshol is hiány van efféle szakképzésekből. Az SZFI ugyanakkor nem kívánja elárasztani a piacot, bizonyos szakmákban csak 2-3-4-6 évente indul képzés, illetőleg egyes szakképzések Európa Bizonyítványt is adnak, így az ott végzetteknek az egész EU-ban hivatalosan elismert szaktudása lesz.
