Július 4-re halasztották a filmszakma-Görgey találkozót

Fekete pont

Szimler Bálint első nagyjátékfilmje a hazai poroszos oktatási rendszer hétköznapi kudarcain keresztül mutat rá azokra a beidegződésekre és komplexusokra, amik össztársadalmi szinten is nehezítik az életünket.

Ha a szolidaritás tantárgy lenne, biztosan megbuknánk belőle

Minél boldogabb országban élsz, annál kevésbé érted ezt a filmet

Filmhu podcast #98: Szimler Bálint és Osváth Gábor

a teljes dosszié

Január 2.

Az Egy nap rendezőjének második nagyjátékfilmje a 81. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon, a Biennale College – Cinema szekcióban mutatkozott be. Szilágyi Zsófia filmje egy válásból fakadó költözés történetét mutatja be.

Szilágyi Zsófia költözős filmjét is díjazták a 20. CineFesten

Csoda, ha a rendező és a producer még szóba áll egymással Velencében

Elváltnak lenni sokkal jobb, mint nem - Megjött Szilágyi Zsófia új filmjének előzetese

a teljes dosszié

Kardos Sándor szabadegyeteme

Vizualitás, verbális vizualitás, képelemzés, színdramaturgia, technikai művészetek, célfotókamera, színelmélet… Kardos Sándor a METU-s tanítványainak írt tanulmányának részei nem alkotnak zárt rendszert, a képalkotás elméleti és fogalmi feltételeiről való gondolkodás nagyon különböző útjait próbálják integrálni.

Kardos Sándor nyári egyeteme: Kontár-hű ábrázolás

Kardos Sándor nyári egyeteme: A Szaturnusz gyűrűje

Kardos Sándor nyári egyeteme: Az emberiség kimeríthetetlen tartalékai - Első rész

a teljes dosszié

Rendezőnők a magyar filmtörténetben

Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.

Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő

Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők

Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben

a teljes dosszié