Depresszió, kiábrándultság, alkoholizmus és öngyilkossági kísérlet – így indul Az élet csodaszép. Mégis az Amerikai Filmintézet zsűrije Frank Capra filmjét választotta minden idők leginspirálóbb amerikai mozijának. A kisvárosi Amerika klasszikus értékeit – család, közösség, összetartás, szeretet – felvonultató tündérjáték ugyanis a végkifejletben „akkora derűlátással ajándékozza meg a nézőt, amelynek hatása sokáig tart.” – nyilatkozta a CBS-nek Anna Everett, a California Egyetem tanára, az Amerikai Filmintézet zsűrijének tagja.

Hatalmas derűlátás
James Stewart Az élet csodaszépben
A listával - a fennállásának századik évfordulóját celebráló – Amerikai Filmintézet is inspirálni szeretne. A filmalkotókat arra ösztönöznék, hogy továbbra is olyan filmek készüljenek, amelyek a reményről szólnak - és reményt adnak, a nézőket pedig, hogy efféle alkotásokat nézzenek. „Az amerikai történelem érdekes korszakát és rémisztő pillanatait éljük meg 2001. szeptember 11-e óta. Háborúban állunk, állandóak a természeti katasztrófák. Milyen szerepet játszhatnak a filmek az általános nyugtalanság korában? Úgy vélem a mozi alapjában véve nagyon is alkalmas arra, hogy beindítsa a kommunikációt, és úgy véltük, itt az alkalom, hogy megmutassuk mely filmek tették ezt a legsikeresebben.” – ecsetelte a CBS-nek Jean Picker Firstenberg, az Amerikai Filmintézet igazgatója, amikor a százas lista összeállításának okairól faggatták.

A második helyen is egy kisvárosi klasszikus végzett. Robert Mulligan 1962-es drámája, a Ne bántsátok a feketerigót! helyszíne a harmincas évek forrongó déli állama, Alabama. Mulligan filmje a faji előítéletekkel igyekezett szembemenni, díjak szempontjából sikeresen: az alkotók nyolc Oscar-jelölésből hármat válthattak szoborra. Hasonlóképp Oscar-sikeres darab a lista harmadik helyezettje, Steven Spielberg Schindler listája című filmje.  A top ten-be két Capra, illetve három Spielberg-film is került, a Becsületből elégtelen az ötödik, míg Spielberg E.T.-je a hatodik helyen végzett. A Ryan közlegény megmentése a tizedik helyről inspirálhatja tovább az Egyesült Államok közönségét.

Emelkedett hangulatban
E.T.
Bár az Amerikai Filmintézet kezdeményezését a honi filmszakma többsége lelkesen fogadta, akadtak olyanok is, akik kevésbé érezték magukat elragadtatva a százas lista láttán. Bruce Westbrook, az intézmény által felkért ítészek egyike már tavaly belekötött az összeállítás módjába. Az Amerikai Filmintézet ugyanis még mielőtt felkérte volna az 1500 szakembert, hogy döntsenek a száz leginspirálóbb amerikai film ügyében, alaposan leszűkítette a kiválasztható filmek körét, s összeállított egy előzetes listát összesen háromszáz alkotással. A felkért ezerötszázak végül ezek közül választhattak. Ráadásul - így Westbrook - számos értékes film kimaradt, ellenben a háromszáz film között akadtak olyan „felemelő” darabok is, mint például a Rambo második része.

Kevin Knox Los Angeles-i filmkritikus szerint az eljárás jellemző az Amerikai Filmintézetre, ugyanis az intézmény célja a hollywoodi darabok DVD- vásárlásának ösztönzése - érvel a kritikus. „Az Amerikai Filmintézetet nem igazán érdeklik a független, ám a mainstreamnél sokszor jóval nagyobb értéket képviselő darabok.” – írta Knox a thecinematheque.com-on, hozzátéve, hogy a nézőt filmekkel és nem listákkal kell inspirálni. Az Amerikai Filmintézetnek nem ez az első listája az idén - sorrendbe állították már a száz legjobb filmet, filmzenét, színészt, idézetet, hőst és gonosztevőt is.