És ha a legjobbakról van szó, akkor kihagyhatatlan a Final Cut – A tankönyv, amely abban segít, hogy Pálfi György filmje eljusson a nézőkhöz (ez ugyanis jogi okok miatt csak oktatási segédanyagként jelenthet meg). No de Alizka! című kötetében filmgyári életére emlékezik vissza Inkey Alice. „Egy érdekes világ érdekes embereiről szól. Számos fotó és történet segítségével próbálom megmutatni a filmkészítés nehézségeit és gyönyörű pillanatait” – ígéri a szerző.
Martin Ferenc A félelem képei című kötete Fritz Lang németországi pályafutása alatt készült filmjeivel foglalkozik. A tanulmány stílustörténeti szempontból tekinti át az életmű első szakaszát. A könyvben a szerző arra keresi a választ, hogy Lang jellegzetes képi megoldásai hogyan teremtik meg a félelem atmoszféráját németországi műveiben.
Azokat, akik inkább a portrékat kedvelik, megajándékozhatjuk Emir Kusturica memoárjával, a régebbi korok rajongóinak pedig érdekes olvasmány lehet Tasnády Fekete Mária életregénye.
A Pasolini-életműsorozat újabb kötete (Korom vallása) a neves rendező-író verseiből nyújt válogatást, mely hűen reprezentálja Pasolini költészetének többarcúságát. Igazi irodalmi-filmes csemege Cormac McCarthy Pulitzer-díjas író eredeti forgatókönyve, A jogász.
Az immáron harmadik kiadásban megjelenő Tokyo Underground (Vágvölgyi B. András) a japán film és a popkultúra világába enged betekintést, „sajátos szubjektivitással odafigyel a szigetország szexiparára és terrorizmusára, a tévére és az építészetre, a shinto eredetmítoszra, az iniciális incesztusra, a Napistennő erotikájára és a rajzolt mozgókép lelkére, az anime animájára”.
