Szász filmje egyaránt nyitott vallási, politikai, metafizikai és tudománykritikai értelmezésekre: ugyanannyira tekinthetjük egy alkotóképtelen művész kálváriájának, egy az emberi agyat kutató tudós kudarcának, a totalitáriánus rezsim portréjának, vagy a vallásos álszentség kritikájának – hangsúlyozza a nemzetközi orgánum kritikusa.

Álomszerű utazás

Dan Fainaru szerint a leghatásosabb, ha az Ópiumot elsősorban egy álomszerű utazásnak tekintjük egy különleges világba, melynek szereplőit, legyenek akár orvosok vagy betegek, egyaránt démoni megszállottság vezérli, s amelynek kontrolálásában nem segíthetnek számukra észérvek sem logikus indokok.

A cikk külön kiemeli Szász kifinomult filmnyelvét és színészvezetését, amely Ulrich Thomsen kiváló karakterformálásában, illetve Kirsti Stubo átszellemült jelenlétében is tetten érhető. Máthé Tibor virtuóz kameramozgásai és hatásos közelképei, illetve a jól összeállított zenei világ ad sajátos hangulatot Szász János Csáth-víziójának – jegyzi meg végül Fainaru.