Oscar-gála
Ilyen a boksz
Minden tekintetben visszafogottnak volt mondható a 77. Oscar-gála: elmaradtak a nagyobb botrányok, a díjazottak közül is csak kevesen lépték túl a hálabeszédekre kimért 45 másodperces időkeretet, és a házigazda Chris Rock Bush elnököt illető ironikus gondolatát leszámítva általában véve kimaradt a műsorból a politika. A visszafogottsággal azonban - úgy tűnik - együtt jár a kiszámíthatóság is: a főbb kategóriákat illetően bejött az esélylatolgatók jóslata.
Még több magazin
magazin
Szabó Csilla: Önállóságra szeretnénk sarkallni a producereket
Beszélgetés az NFI forgatókönyv-fejlesztési vezetőjével
Az önálló Forgatókönyv-fejlesztési igazgatóság beolvasztását követően a Nemzeti Filmintézet új forgatókönyv-fejlesztési pályázatot írt ki, amely…
tovább
magazin
A modern férfi nyugodtan sírhat Taylor Swiftre
Kritika A kaszkadőr című filmről
Bántóan sokszor tudnak bárgyúak és sematikusak lenni az éppen aktuális látványfilmek, de mindig jön egy-egy meglepően jól sikerült darab, ami aztán…
tovább
Breier Ádám első nagyjátékfilmje egyszerre nevetett és ríkat meg, miközben egy sokak számára ismeretlen világba kalauzol el. Ha csak egy kellemes vasárnap délutáni családi dramedy lenne, akkor is szeretnénk, de a Lefkovicsék gyászolnak ennél sokkal többet ad és fontos űrt tölt be a magyar filmek között.
Filmhu podcast #87: Szabó Kimmel Tamás
Filmhu podcast #86: Breier Ádám
Három pasi és a nagy córesz – végre láthatóvá válik a 21. századi magyar zsidó sors
a teljes dossziéRendezőnők a magyar filmtörténetben
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő
Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők
Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben
a teljes dosszié