Cseppke története nem csak a vadlovaké, hanem az egész hortobágyi pusztáé. Sasok, rókák, rétihéják és sok más állat él itt, a Hortobágy egy eldugott sarkában, mint valami elfelejtett állatparadicsomban, melyet végre mi, emberek is megcsodálhatunk. A magyar puszta úgy, ahogy eddig még nem láttuk.
Vadlovak - Hortobágyi mese / Fotó: Szilágyi Attila/Mozinet
A Nemzeti Filmintézet támogatásával, német-osztrák-svéd koprodukcióban készült film nem hagyományos természetfilm, sőt: játékfilmhez hasonló cselekménnyel és látványvilággal mutatja be a vadlovak és a puszta világát. A rendező választása épp azért esett a vadlovakra, mint főszereplőkre, mert embereknek is könnyen értelmezhető szociális viszonyok között élnek és egyedi karakterek vannak közöttük. A Vadlovak – Hortobágyi mese négy évig készült, amiből a szűk természetfilmes stáb két és fél évig követte a Przsevalszkij-lovak életet a Hortobágyon. Eközben ritka, korábban soha nem filmezett pillanatokat is sikerült megörökíteniük.
Török Zoltán napjaink egyik legismertebb magyar természetfilmese, jelenleg Svédországban él. Immáron húsz éve alkot, többek között olyan filmek fűződnek a nevéhez, mint a Vidrasors (2007), az Izland, a hasadó sziget (2008), a Lemming – A messzi észak aprócska ura (2017) és A fehér szarvas (2019). Török jegyzi a világszerte 30 fesztiváldíjjal jutalmazott és 2011-ben kimagasló mozis és televíziós nézettséget elért Vad Magyarország – A vizek birodalma című filmet is, melynek méltó párjává válhat legújabb alkotása, a Vadlovak – Hortobágyi mese.
A Vadlovak - Hortobágyi mese október 21-től látható mozikban a Mozinet forgalmazásában.
