A film cselekményét – a Szovjetunió területén a második világháború ideje alatt megszállóként, főként partizánok után kutató magyar katonákról szóló történetet – a rendező-forgatókönyvíró egykori, a Hadtörténeti Levéltárban őrzött katonanaplókra, történészi kutatásokra alapozva írta meg. Forrásai közt szerepelt Somorjai Lajos harctéri naplója, Sára Sándor Don-kanyarról szóló dokumentumfilm-sorozata, a Krónika, Ungváry Krisztián történész hiánypótló munkája, A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban, 1941–1944 című kötete, valamint saját nagyapjának élményei, aki fiatal bakaként maga is harcolt az orosz fronton.
Klasszikus háborús film helyett a rendező olyan történetet vitt vászonra, ami az ismeretlen katona mindennapjait mutatja be. Ennek megfelelően azzal szembesít, hogy a saját életmódjukból kirángatott, hazájuktól messzire elvitt magyar emberek számára mit jelentett, amit átéltek egy idegen országban, a háborúban. A rendezői koncepció legfőbb célja pedig az volt, hogy morális állásfoglalás nélkül ábrázoljon a filmben egy helyzetet, illetve közeget, amiről indulatok nélkül lehet beszélgetni.
A szereplőválogatás sem a hagyományos módon zajlott. Olyan amatőr szereplőket kerestek a felvételekhez, akikről már a fizikumuk alapján el lehet hinni, hogy hónapok óta háborúban vannak, és ránézésre érezni rajtuk az élet fáradtságát. Két év alatt gyűlt össze az a harminc ember, akikkel elutazhatott a stáb forgatni. Nagyrészt tehén- és agrártelepekre mentek el az országban, illetve a határon túl, hogy a megfelelő személyeket megtalálják, köztük a főszereplőt, Semetaka Istvánt játszó Szabó Ferencet. Ő a forgatás előtt a pélyi tehenészetben dolgozott és 150 marhát legeltetett.
A magyarországi, erdélyi, kárpátaljai és vajdasági falvakból toborzott szereplők katonai alapkiképzésen estek át, majd teljesen idegen környezetbe kerültek, miután a forgatás két hónapon át a távoli Kelet-Lettországban zajlott. Ez a körülmény nagyon hasonlított a második világháborús valódi eseményekre. Az otthonról elszakadt szereplők egy számukra idegen országban, nyelvi közegben találták magukat, és ugyanúgy küzdöttek a honvággyal, a helyzetükkel, mint egykor a magyar katonák. Ez az állapot ugyanakkor igazi egységbe kovácsolta őket, ami fontos hozadéka lett a film megszületésének.
A Természetes fény szeptember 16-tól látható a magyar mozikban a Vertigo Média forgalmazásában.
