Pappa Pia: „Szórakoztató nyáresti film"

Szakadó esőben érkeztünk meg a ráckevei Duna partjára, a Gubacsi híd lábához, ahol a sártengeren és elhagyatott épületeken túl egy kis oázisra bukkantunk. Ezen a retro szigeten forgott az elmúlt hetekben az USA-ból hazatérő Csupó Gábor Pappa Pia című zenés-táncos musicalje, amiben kultikus magyar slágerek színesítik a történetet. A direkt erre az alkalomra felépített díszlet (és a sztori) középpontjában egy graffitivel díszített csónakház állt, körülötte autentikus lángos/sör-virsli/pogácsázó standok, a belsejét pedig fürtökben lógó sörös dobozok, retro feliratok, neonfények, és régi bútorok díszítették.

 

Egy énekes-táncos belső jelenet forgatásába leshettünk bele a csónakházban: a nevetgélő, csocsózó fiatalok közt egyszer csak kivágódott a színes ajtó, Stohl András és verőlegényei (köztük Szabó Simon is) léptek be a díszletbe, egy rövid beszélgetés után pedig felcsendült a Hungária klasszikusa, a Ciao Marina. Míg Stohl és csapata az „első utcabáljára készült”, a másik csapat élén Szabó Kimmel Tamás és Ostorházi Bernadett tartották a frontot, a háttérben pedig Reviczky Gábor figyelt ki a szalmakalapja alól.

 

A producer, Tőzsér Attila azért hisz a projektben, mert viccesnek találta a forgatókönyvet, és nagyon tetszett neki az alapötlete: „egy musical, amit régi magyar slágerek témájára írtak, a történet pedig a dalokat fűzi össze.” Szerinte azért Csupó a tökéletes rendező ehhez a forgatókönyvhöz, mert erős a kötődése a zenéhez. Régóta ismerik egymást, követte Csupó pályáját. Szerinte a Pappa Pia nem csak abban különbözik a Mamma Miától, hogy ABBA helyett magyar slágerekre épül, hanem a műfajt leszámítva szinte mindenben. Arról is kérdeztük, hogy a fiatalokat és a férfiakat is megnyeri-e majd a film, ez ugyanis a Mamma Miának sem sikerült maradéktalanul. Tőzsér szerint a film „férfibarátabb”, mint a nagy előd.

 

A jelenet főszereplője, Stohl diszkótulajdonost játszik, aki rá akarja tenni a kezét a Nagy Feró által alakított karakter csónakházára, hogy plázát építtessen a helyére. A színész karaktere a teljes cselekmény viszonylatában nem a hős, hanem a főgonosz, „egy igazi sültbunkó, annyira elrajzolt figura, hogy az már vicces”. Stohl hozzátette, hogy a valóságban az ilyen emberek ritkán fakadnak dalra és perdülnek táncra kidolgozott koreográfiát követve a négy marcona testőrük társaságában, hanem inkább veszélyes emberek, és míg a filmekben buknak, addig az életben nyernek. Szerinte „szórakoztató, nyáresti film” készül, „felnőtt mese”, ami nem akar több lenni ennél. A Ciao Marina az egyetlen dala a filmben. Imád énekelni, de azért is vállalta a szerepet, mert „sikeres, jópofa” közönségfilmet jósol.

 

Stohl András

Stohl jelenetében szerepelt a főhőst játszó Szabó Kimmel is, aki nem először támaszt fel magyar slágereket, egyik első filmes sikerét Fonyó Gergely Made in Hungáriájának köszönheti, amiben a fiatal Fenyő Mikit alakította. Karaktere, Tomi szerinte „egy nagyon laza, fiatal srác, kissé link alak, aki külföldön utcazenél. Négy év külföldi tartózkodás után visszajön Magyarországra a nagyapja hívására, és segít a dunaparti csónakház üzletének felújításában és fellendítésében, amit épp el akarnak venni az öregtől. Tomi találkozik a régi szerelmével és barátaival, akikkel kalandos mentőakcióba kezdenek a nagyapa örökségéért.” A forgatókönyv és a „fiatalos, zenés, pörgős” történet győzte meg, hogy elvállalja a szerepet. Szerinte magasak az elvárások a filmmel szemben a Csinibaba és a Made in Hungária sikerei miatt, de elsősorban a rendezőn van nagy nyomás, nem a színészeken.

 

Szabó Kimmel Tamás

Szintén szerepelt a jelenetben Ostorházi Bernadett is. Karaktere, Mara „fiatal és ambiciózus nő, tisztában van vele, mit akar elérni a karrierjében és az életben. Sokszor csalódott az emberekben. Annyira hajt a jövőjéért, hogy közben elfelejt élni. Előkerül viszont egy régi szerelme, ami minden felborít, előtörnek belőle a szenvedélyes érzelmek”. Azért vállalta a szerepet, mert régóta szeretett volna zenés filmben játszani, és közel áll hozzá a karakter.

 

Csupót a csónakház emeletén találtuk meg a kontroll monitorok mögött. Elmondta, hogy a „szellemes, pergő humor” kapta el a forgatókönyvben. „Halálra röhögtem magam”. Sokat jelentett neki a dalok felismerése: ezeken nőtt fel, a rádióban hallgatta őket. Az Amerikában élő rendező bevallása szerint fiatalon nem rajongott különösebben ezekért a slágerekért, de megmaradtak az emlékeiben, és az idő, a nosztalgia és a hazaszeretet megszépítette őket.

Csupó Gábor

„Minden érdekel, ami magyar agyból születik” - fogalmazott. Gyűjti a magyar számokat, nagy zenei kollekciója van belőlük. A történet szerinte romantikus, azonban a végén van egy nagy csattanó. Az aznap forgatott jelenetről annyit árult el, hogy Szabó Kimmelék, azaz a pozitív hősök végre megmutatják Stohl diszkótulajdonosának, hogy „ki az úr a házban”.