Érzelmi aknamezők a csöndben
Frances O'Connor-ral a Mansfield Park
című filmben (1999)Legtermékenyebb időszaka 1957 és 1965 között volt, ekkor érlelte ki igazán az erőszak és a banalitás különös keverékét, és helyezte el a dialógus csöndjeiben az érzelmi aknamezőket. Figurái belső félelmei és vágyai, bűneik és bonyolult szexuális hajszoltságuk szemben áll a külsőre elegáns életükkel, melyet a túlélés érdekében építettek maguk köré. A drámák során ezek az álcák lefoszlanak és lemeztelendve kénytelenek szembesülni egymással és önmagukkal.

Drámái a filmeseket is megihlették. A Hazatérést például Peter Hall vitte filmre Cyril Cusack és Ian Holm főszereplésével, 1973-ban. Saját darabjainak megfilmesítése mellett Pinter számos angol film forgatókönyvét is jegyzi: 1966-ból például A Quiller jelentés fűződik a nevéhez Michael Anderson rendezésében, John Fowles és Kafka regényeit ő írta át mozira (A francia hadnagy szeretője - 1981, A per - 1993), de dolgozott Paul Schrader rendezővel (Idegenek Velencében - 1990), Volker Schlöndorff-fal (A szolgálólány meséje, Margaret Atwood művének adaptációja), Elia Kazan-nal (Az utolsó filmcézár, F. Scott Fitzgerald művéből), sőt, ő maga is rendezett filmet: egy másik nagy színdarabíró, Simon Gray Butley című alkotását vitte vászonra Alan Bates főszereplésével, valamint saját írásaiból háromszor is rendezett tévéfilmet. 

Színészként is megjelent több alkalommal, a 60-as évektől egészen 2001-ig, amikor A panamai szabó című filmben vállalt egy kisebb szerepet. 1986-ban a Születésnap tévéváltozatában ő maga játszotta Goldberg figuráját, és feltűnt A gondnok 1963-as filmes adaptációjában is.

Darabjai a magyar színházak műsorán is rendszeresen feltűnnek.

Az író honlapján - www.haroldpinter.org - további bőséges információ található Pinter gazdag életművéről.