A hentes, a kurva és a félszemű Portoban kapott elismerést
A genti és a haifai seregszemléket követően a portói nemzetközi filmfesztivál, a Fantasporto Rendezők Hete szekciójának versenyprogramjában szerepelt Szász János A hentes, a kurva és a félszemű című filmje. A Gryllus Dorka, Nagy Zsolt és Hegedűs D. Géza főszereplésével készült „kegyetlen mese” Portóban a kritikusok zsűrijének díját nyerte el.
Szász János legutóbbi filmjének forgatókönyvét Bodzsár Márk (Isteni műszak) közreműködésével írta. A cselekmény fő helyszínei, a mészárszék, a húsüzem és a bordélyház egyedi látványát Valcz Gábor (Moszkva tér; Isteni műszak; Swing) tervezte, az operatőr Máthé Tibor volt. Az Unio Film gyártásában készült A hentes, a kurva és a félszemű 2018 januárja óta látható a magyar mozikban a Big Bang Média forgalmazásában.
A film szinopszisa a következő: A jómódú hentes kiskirályként él az első világháború utáni Magyarországon. Egy nap régi üzlettársa, a kegyvesztett félszemű csendőrtiszt egy nővel menekül a falujába. Az idegen asszony jelenléte feltüzeli a mészárszék életunt tulajdonosát, aki mindkét érkezőnek munkát ad. Amikor a nőről kiderül, hogy Pesten kurva volt, a hentes pénzzel próbálja megvenni szerelmét. A pár belemegy a játékba és veszélyes alkudozás veszi kezdetét: egyikük sem tudhatja, ki fog hátba szúrni kit, ha végül eljön az elszámolás ideje.
Breier Ádám első nagyjátékfilmje egyszerre nevetett és ríkat meg, miközben egy sokak számára ismeretlen világba kalauzol el. Ha csak egy kellemes vasárnap délutáni családi dramedy lenne, akkor is szeretnénk, de a Lefkovicsék gyászolnak ennél sokkal többet ad és fontos űrt tölt be a magyar filmek között.
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.