Képzeljünk magunk elé egy szocialista iparvárost a múlt század közepén, Magyarországon. Ez a helyszíne Koltai Róbert új vígjátékának, amely Csocso avagy Éljen május elseje! címmel decembertől látható majd a mozikban. A próbafelvételek megkezdődtek.

A helyszín az egykori Sztálinváros, de igazából lehetne máshol is, elvégre Magyarországon az 1950-es években másutt is komoly nehézipari beruházásokba kezdtek. A környezet a lényeg, ahol Csocso, azaz Csomai Gusztáv él. Ez a férfiú tanít, vigyáz a helyi focisták erkölcsére, emellett javíthatatlan optimista, aki minden üldözés és macera ellenére ember marad az embertelenségben. Olykor tán azt sem tudja, hol van és mi történik vele, de morális tartását egy pillanatra sem veszíti el.

A vele megesett sztorikat a 13 éves Pék Zsoltika naplójából ismerjük meg a filmben. Számára a fent nevezett Csocso nemcsak oroszul kevéssé beszélő orosztanár, hanem apai barát, sőt példakép is.

A történet szerint Acélváros népe május elseje ünneplésére készül, s a pillanat rangját emeli, hogy szovjet elvtársak is jelezték, ott lesznek az eseményen. Csomai persze szervez, bár Gubinyi alezredesnek feltűnik, hogy Csocso eközben betiltott dalokat énekel, ráadásul azt a hibát is elköveti, hogy az ember magánproblémájának megoldását fontosabbnak tartja a közösség ünnepén való részvételnél. Gubinyi célja, hogy mindenáron megtorolja az elhajlást. Csocsót az egykori barát, Pék apuka, aki momentán párttitkár, védi, a régi barátságra való tekintettel. Bonyolítja a cselekményt, hogy Gubinyi nem csak a békebeli slágerek miatt haragszik. Féltékeny is Csocsóra, attól tartva, elszereti a feleségét, pedig inkább a futballcsapat sztárjára kellene figyelnie. A szívtipró csatár azért is kulcsfigura a történetben, mert a csapat sorsdöntő meccset játszik, a tét az NB I-be jutás. Sajnos azonban, a gólvágó iszik szerelmi bánatában. Ez pedig semmiképpen sem szerencsés az oly fontos derbi előtt.

Egy szó mint száz, Csocso, a magyar Svejk megpróbálja megoldani a megoldhatatlannak tűnő feladatokat is, egyszersmind megkérdőjelezve a diktatórikus hatalom erejét és létjogosultságát. A sztori gyakorlatilag Koltai Róbert gyerekkorának világát idézi fel. ő töltött éveket az egykori Sztálinvárosban, amikor a nehézipar fejlesztésének jegyében megkezdődött a gyár felépítése. Édesapja a helyi futballcsapat szakosztályvezetője volt. Még a sorsdöntő rangadó is igaz, a csapat valóban ekkor került fel az első osztályba, s abban a szerencsében részesült, hogy ily módon játszhatott az aranycsapat kiválóságaival is. Csocsónak nincs előképe, mint Koltai nagybátyja a Sose halunk meg Gyuszi bácsija volt. Ez a figura annyiban hasonlít csak rá, hogy ő is a reményt, a jó ügyek hitét és a vidámságot kívánja visszahozni az ötvenes évek rettenetes világában, amikor igazán nem sok oka volt az embereknek a mosolygásra.

Az előforgatás a napokban megkezdődött, a címszerepet alakító Koltai Róbert, a párttitkár (Máté Gábor) és az ÁVH-s alezredes (Gáspár Sándor) jóvoltából. A forgatókönyvet Koltai mellett Nógrádi Gábor írta, akivel a főszereplő-rendező többek között a Sose halunk meg című, mára kultuszfilmmé lett alkotásban dolgozott együtt. A produkció operatőre az a Máthé Tibor, többek között a Woyzeck, az Uram isten, a Szamárköhögés, a Bűvös vadász, a Wittman fiúk, a Simon mágus és a Meseautó című filmeket fényképezte. A zenét tucatnyi filmsláger szerzője, Dés László írja, a jelmezeket a Szabó Istvánnal is dolgozó Szakács Györgyi, a díszleteket Horgas Péter tervezi. A producer Garami Gábor. A premiert december 1-jére ígérik.
Magyar Hírlap