Az ötvenes években induló történet egy fantasztikus fordulattal napjainkban folytatódik és ér véget, és igencsak mai témákat boncolgat. Jólét és szegénység, közöny, szerelem, különös egymásra találások és csodáért kiáltó sorsok – mindez kissé elemelve a valóságtól, ahogy az igazi mozikban megszoktuk. A Randevúban sok minden és sok mindenki találkozik, azaz randevúzik egymással: anya és lánya, szegények és gazdagok, ég és föld, érték és értéktelenség. A főszerepben egy legendás színésznő, Pap Vera csetlik-botlik, él, lélegzik és küzd meg mindennap az életben maradásért, mint tüdőbajos csőlakó.
Az egykori Angi Vera pár évvel öregebben, de még mindig hihetetlen lendülettel és sziporkázó tehetséggel lehel életet a figurába. Kukából ki, kórházba be, életeken át – így él Rózsika napról napra. Egy újgazdag fiú, egy nővérke és egy szinte néma angyal-lány fogja a kezét utolsó napjaiban. Ezeket a napokat mutatja be a film, és ez alatt a rövid idő alatt kapunk néhol kissé meseszerű, néhol azonban kíméletlenül pontos rajzot a 21. századi nagyvárosi létről, ahol még mindig képesek szerető szíveket elválasztani a társadalmi különbségek. A hajléktalanok helyzetét egy újszerű nézőpontból bemutató Randevú megdöbbentő megoldást kínál a problémára, elgondolkodtat azon, hogy mikor elég, és mikor kevés már a szeretet ereje. Incze Ágnes 2001-ben I love Budapest című első nagyjátékfilmjével elnyerte a Magyar Filmszemle és az Alexandria Nemzetközi Filmfesztivál legjobb első filmjének járó díját.
A gondolatiságában mélyen emberi, hasonló formai jegyeket mutató Randevú biztosan nem okoz majd csalódást azoknak, akik szerették a rendezőnő debütáló alkotását. A Randevút szeptember 7-től tűzik műsorukra a hazai mozik.
