Román Filmhét 1.

Abban viszont nem különbözik a kelet-európai sors a kelet-európai sorstól, hogy a nyolcvanas évek végén dél-keleti szomszédainknál is megállt az idő. Ott akkor érkezett el az a posvány, a fásult tespedtség, amiből úgy tűnt, nem lehet szabadulni (a filmben még az is visszatér, akit elvittek a szekusok). Ám a vihar utáni csend náluk vihar előtti volt, és 1989-ben megkésve bár, de a csoda megtörténik: a gyerekek naiv törekvése egybeesik a népakarattal. És ahogy a film egy iskolai ünnepség teljes zűrzavarával kezdődik, a végére az történik vele, ami a történelemmel: megszabadul a valóság rabságától, elemelkedik az addigi realitástól, a sötét képektől, és a tenger látványával és egy csodálatos hajóval zárul, ami a szabadság felé visz.