A nemzetközi koprodukciók hangsúlyos támogatása egy újdonság a Nemzeti Filmintézet stratégiájában a Filmalaphoz képest. Idén már beszámolhattunk magyar-vietnámi romantikus vígjátékról, német közreműködéssel forgó testépítős filmdrámáról és cseh-szlovák-magyar összefogással megvalósuló mesefilmről, hamarosan pedig a marokkói-magyar Sirokkó gyártása is elindul.

Marokkó Taschler Andrea producer számára nem ismeretlen terep, 2016-ban dolgozott itt hosszan Kenyeres Bálint Tegnap című filmdrámáján. Erre kemény, de hasznos iskolaként emlékszik vissza: „Szerény költségvetésből kellett nagyratörő elképzeléseket megvalósítani, és ott keresztben lenyelnek, ha nem tudsz készpénzben és azonnal fizetni. Teljesen más attitűdöt igényel egy arab országban megegyezéseket kötni, problémákat megoldani, mint ahogy itthon az olajozottan működő filmszakmánkban megszoktuk.”

Taschler Andrea és Yassine Marco Marroccu (fotó: Marrakech International Film Festival)

A nehézségek ellenére később is sok időt töltött el az afrikai országban: kiismerte a helyi filmszakmát, férjével, Yassine Marco Marroccu marokkói filmrendezővel közös gyártócéget alapítottak Casablancában. Eddigi közös munkáik között szerepel Marroccu Catharsys című nagyjátékfilmje, amit 2018-ban mutattak be a tallinni filmfesztiválon. Következő közös filmjük történetét a producer így foglalta össze:

Egy titokzatos hajó felkutatásáról szól, ami eltűnt a legénységével együtt valahol a dél-marokkói partoknál. Főhősünknek ehhez át kell kelnie a Szaharán, ami a hatvanas években emberfeletti kihívást jelentett, és alkalmazkodnia kell a helyi törzsek és körülmények diktálta tempóhoz és attitűdhöz. Ráadásul kiderül, hogy a hajó illegális rakománya különböző szent afrikai tárgyakat is tartalmaz, ezért helyi babonák is bonyolítják a mentési munkálatokat. Miközben a sirokkó nevű forró keleti szél 40 napon át rendületlenül fúj, a főszereplő egyre kevésbé képes különbséget tenni valóság és képzelet között.”

A producer társszerzőként jegyzi a forgatókönyvet, ami egy 60 évvel ezelőtt kelt kéziraton alapul. Yassine olasz származású nagyapja saját útiélményeit vetette papírra az 50-es, 60-as évek Marokkójából. „Amikor az első részleteket hallottam belőle, azonnal tudtam, hogy ezzel az anyaggal kezdenünk kell valamit, az első gondolat a regényformában való kiadása volt” – idézte fel az eredeti tervet, amiről a film mellett sem tettek le teljesen.

Sirokkó mood fotó (fotó: Eclipse Films/Mirage Film)

A forgatókönyvírást egy évnyi közös ötletelés és egy fontos utazás előzte meg, ami során felfedezték a történet helyszínét: „Izgalmas szellemi folyamat volt végigjárni az az utat, amit a szereplőnk, hogy megismerjük a sivatag és az Atlanti óceán közé szorult, Tarfaya nevű, ma már nagyon csendes városkát.” Az itt található Cape Juby hajdanán spanyol katonai erődítményként és a francia légierő legdélibb támaszpontjaként szolgált. Arról is nevezetes, hogy Antoine de Saint-Exupéry itteni állomásozása során nyert ihletet világhírű regényéhez, A kis herceghez.

Marokkó 1956-ban lett francia gyarmatból önálló állam, Taschler Andrea a történelmi kontextus nagyon izgalmasnak tartja, így nagy örömmel vetette magát a kutatómunkába: „A film fontos történelmi pillanatban, 1961-ben indul, de a harmincas évekig megy vissza, egy ember életén keresztül mutatja be a múlt század kihívásokkal teli évtizedeit. A politikai függetlenség hajnalán Marokkó művészek, utazók, kalandorok, hippik népszerű célpontjává válik, miközben nagyon is kapcsolódik afrikai gyökereihez és a misztikumhoz.

A főhősnek Mussolini Olaszországából megszökve a saját múltját is fel kell dolgoznia, miközben egy komplex történelmi helyzet örvénylik körülötte: „Érzésem szerint itthon nagyon felszínesen ismerük Afrika történelmét, és az sincs a köztudatban, hogy a gyarmati idők európai politikájának milyen óriási felelőssége van a mai Európa társadalmi és vallási megosztottságban.

Taschler Andrea

A másik, ami megfogott benne, az a misztikus gondolkodás befogadásának folyamata. Európaiként, egy mágiátlanított világból érkezve megérteni a természetfelettiben való hitet, ami a mai napig természetes az ottani embereknek. A városiaknak is, és azoknak is, akik Párizsban végezték az iskoláikat” – hozzátette azt is, hogy nem történelmi tablót készítenek, hanem egy férfi személyes utazásának történetét mesélik el. 

A forgatás értelemszerűen főleg Marokkóban fog zajlani, de itthon is forgatunk majd, főleg harmincas évekbeli jeleneteket, és itt lesz a teljes utómunka” – a szereplőgárdából még nem árulhatott el neveket, csak annyit, hogy magyar színészekre is számíthatunk a filmben. A látványtervező Esztán Mónika lesz, valamint a jelmeztervezői, a hangmérnöki és részben a zeneszerzői munkát is magyar szakemberekre bízzák.

Jelenleg az utolsó simításokat végzik a forgatókönyvön, most épp olaszul, de korábban franciául is megírták, ráadásul minden verziót lefordítottak angolra és arabra is: „Ez a bábeli nyelvi helyzet az életünknek is sajátja és a készülő filmnek is az lesz, ezért jó is, ha addigra belerázódunk. Januárban kezdjük majd az előkészítést, a stáb és a szereplők összeállítását, a helyszínek véglegesítését. Terveink szerint májustól forgatunk.”

Helyszínkeresés

Az afrikai előkészítést a járványhelyzet bonyolítja: „Úgy terveztük, hogy a helyszíneken dolgozzuk ki a történet vonatkozó szálait, ami már le is volt szervezve, amikor az első, tavaszi karanténhelyzet beütött. Koprodukciós megbeszéléseket és még az írást is kiválóan lehet Zoomon intézni, de egy olyan régióban fogunk forgatni, ahol a személyes kapcsolatokon áll vagy bukik minden, hogy bíznak-e bennünk a helyiek, segítik-e majd a munkát, amikor a problémák jönnek, na erre sokkal több időt akartunk fordítani.

A stáb beilleszkedését azzal tervezik elősegíteni, hogy az előkészítés részeként filmes workshopot rendeznek helyi iskolásoknak. Olyan falvakról van szó, amelyektől több száz kilométert kell utazni az első moziig.

A film összköltségvetése 1.1 millió euró, a Centre Cinématographique Marocain mellé a Nemzeti Filmintézet 142 millió forintos gyártási támogatással szállt be. A producer elmondta, hogy a költségvetést úgy tervezik, hogy a kapott támogatásokat teljes egészében az adott országban tudják elkötni. A jelenlegi büdzséből már meg tudják valósítani a forgatást, de még tárgyalnak más lehetséges koprodukciós partnerekkel is: ,,Egy olasz fél bevonása ideális lenne, hiszen a történet részben ott játszódik.” A Sirokkó a marokkói Eclipse Films és a hazai Mirage Film gyártásában készül.

Nyitókép: Yassine Marco Marroccu helyszínkeresés közben / Fotók a cikkben: Taschler Andrea