1988-ban és 1989-ben a Műcsarnok adott otthont „A sztálini sematizmus hatása a Szovjetunió filmművészetére 1936-1953 között” című vetítéssorozatnak. A magyarhangya idén a 38 évvel ezelőtt indult filmklubot idézi meg: júliustól októberig 6 szovjet termelési filmet mutatunk be az Urániában, méghozzá mindegyiket 35mm-es kópiáról.
Részlet az 1988-ban indult filmklub szóróanyagából.
Egy vetítésre 40 Ft-ért lehetett jegyet váltani.
Kép forrása: magyarhangya
A vetítéseket az orosz filmművészet és az orosz kultúra szakértői vezetik fel: Felváltva tart majd bevezetőt az 1988-as filmklub házigazdája, Geréb Anna filmesztéta, valamint Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő.
A válogatás a forgalmazó szerint lehetőséget ad arra, hogy megnézzük, létezhet-e igazi filmművészet a propaganda szolgálatában, és megvizsgáljuk, hogyan hatnak ezek a filmek a ma nézőjére.
Vidám fickók (rendező: Grigorij Alekszandrov)
96 perc, 1934
Vetítik: július 12. 16:00
Grigorij Alekszandrov zenés vígjátéka egy amerikai mintára rendezett jazzmusical. A történetben Kosztyát, a tehetséges pásztort tévedésből nemzetközi koncertsztárnak hiszik. A zűrzavaros, humoros helyzetek során Kosztya egy jazz-zenekar élére áll, miközben beleszeret Anyutába, a házvezetőnőbe, aki végül ünnepelt énekesnővé válik.
Jegyek már kaphatók az Uránia honlapján.
Kép a Vidám fickók című filmből
Lenin 1918-ban (rendező: Mihail Romm)
135 perc, 1939
Vetítik: augusztus 2.
Mihail Romm (Ábránd, Egy év kilenc napja) Leninről szóló, nagyszabású életrajzi filmje az 1918-as Moszkvában játszódik. Az orosz polgárháború tetőpontján, az éhínség és a pusztítás időszakában a Lenin és Sztálin vezette szovjet kormány a Kreml falai között fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy kivezesse az országot a válságból…
Kép a Lenin 1918-ban című filmből
Jégmezők lovagja (rendező: Szergej Eizenstein)
112 perc, 1938
Vetítik: augusztus 23.
Eizenstein egyetlen kasszasikere ez a filmeposz, ami az 1242-es Csúd-tavi ütközetről szól. A csatában Alekszandr Nyevszkij csapatai visszaverték a Német Lovagrend seregét, és ezzel helyreállították Oroszország egységét. A filmet a Molotov-Ribbentropp-paktum megkötésekor betiltották a Szovjetunióban.
Kép a Jégmezők lovagja című filmből
Berlin eleste (rendező: Mihail Csiaureli)
167 perc, 1950
Vetítik: szeptember 13.
Egy nagyszabású, hőseposz, ami a Nagy Honvédő Háborúról mesél, melodramatikus keretben. A sztálini személyi kultusz jegyében Csiaureli a némafilmek drámai kifejezőerejével igyekszik hatást kelteni. Sztálinnak ez volt a kedvenc sztálinista filmje.
Kép a Berlin eleste című filmből
Boldog ifjúság (rendező: Ivan Pirjev)
84 perc, 1939
Vetítik: október 4
A történet főhőse Klim Jarko, a talpraesett őrmester, aki hazatér a frontról és egy kolhozban vállal munkát. Ott megismeri az életvidám és önálló traktorosbrigád-vezetőnőt, akibe gyorsan beleszeret. Az udvarlás mellett azonban szakmai riválisaival is meg kell küzdenie, miközben a katonai helytállást népszerűsíti a kolhoz kisközösségében.
Kép a Boldog ifjúság című filmből
Volt egyszer egy kislány (rendező: Viktor Ejszimont)
74 perc, 1944
Vetítik: október 25.
A kilencéves Nasztyenka és az ötéves Kátya mindennapjai elevenednek meg Viktor Ejszimont neorealista filmjében. A Volt egyszer egy kislány története Leningrád 17 hónapig tartó ostromáról szól, valamint azokról az emberekről és családokról, akiket megtört a háború.
Kép a Volt egyszer egy kislány című filmből
A 35mm-es kópiákat a Nemzeti Filmintézet - Filmarchívum biztosítja.
