A film készítői két célt tűztek ki maguk elé. Az egyik a szórakoztatás, a másik, hogy legalapvetőbb élelmiszerünknek, a kenyérnek megmutassák azt a jelentéstöbbletét is, amelyet évszázadokon keresztül magában hordozott, és mára már nagyrészt feledésbe merült. A kenyér, amely összekovácsolja a közösségeket, közös munkára sarkall. És végül a kenyér lesz az, amely összehozza a film két szerelmesét, Kiskovászt és Tündikét, a fiatal tanítónőt.

A szereplők nem sebezhetetlen hősök, nem csodatévő mágusok, hanem hétköznapi emberek. Ők az élet rögös útjain csetlő-botló kisemberekként sokszor megcsúsznak, néha pofára is esnek, de mindannyiszor feltápászkodnak, és újra elindulnak a számukra kijelölt ösvényen. Ezek a bukások és botladozások azonban - Szőkétől és Badártól megszokott módon – bővérű humorral fűszerezett történetet biztosítanak, a néző számára számtalan komikus jelenettel.

Megismerekedhetünk Kiskovásszal, és iszákos segédjével, Csörögével, Suzumival, az egykori autógyári munkással, aki hazaköltözött, Multiplex-szel, a kissé sérült egykori mozigépésszel, Kövesivel,aki a polgármester, Szmörével, a pernyehuszárral, az egykori önkéntes tűzoltóparancsnokkal, vagy éppen Tanár úrral, a nyugdíjas iskolaigazgatóval. A történetből természetesen kihagyhatatlanok a nők, akiken minden múlik. Ilyen Gyöngyi néni, Kiskovász anyja és Tündike, a munkanélküli tanítónő, illetve az elmaradhatatlan karakter, a helyi szexszimbólum, Irénke, a kocsmárosnő.

A Tündérdomb, a Helyfoglalás – avagy a Mogyorók bejövetele, vagy a Hasutasok című filmekből már jól ismert helyszínen, Taliándörögdön zajlott a forgatás, ahol a helyiek mindig szívesen vállalkoznak a statisztaszerepekre.

A filmben a már jól ismert Szőke féle alkotógárda mellett feltűnnek a Godot Dumaszínház tagjai, illetve a Bon-bon zenekar is, akik már nem először adnak elő főcímzenét, hiszen nekik köszönhetjük a Valami Amerika című film nagysikerű betétdalát is.

A filmet április 10-től láthatják a mozikban.