Twist Olivér moziba megy

Szentimentális realizmus abszurddal és groteszkkel

A didaktikus-csöpögős ifjúsági film csapdája Árvaházi jelenet

Dickens története az angol iparosítás legkeményebb időszakában, a XIX. század első felében játszódik, amikor a gyermekmunka teljesen megszokott, hétköznapi dolog, London utcái koszos, fülledt levegőjű sikátorokra emlékeztetnek, ahol a bűn megannyi formája virágzik. Olivér édesanyja belehal a szülésbe, a fiú árvaházba kerül, ahol kegyetlen szigorral munkára fogják a többi árvával együtt. Múltjáról semmit sem tud, egyetlen emléke az édesanyjától ráhagyott medál, amit 12 évesen kellene megkapnia. Erre nem kerül sor, mert születésnapja előtt fellázad az árvaház kegyetlen szabályai ellen. Vacsorája befejeztével még egy adag ételt kér, ami példátlan kihágásnak számít az intézetben, így elkergetik. A nyakéket mindenesetre megszerzi, majd a város utcáin kóborol, ahol egy főként zsebtolvajlásból élő gyerekcsapathoz áll be. A banda vezetője a vén zsugori és kegyetlen Fagin, akinek gyilkosságtól sem visszariadó cimborája Bill Sykes. Új „mentorai” segítségével Olivér új „szakmát” tanul az utcán, ám egy szerencsés véletlennek köszönhetően lehetősége van Mr. Brownlow mellett a tisztességes életre, de korábbi utcai múltja idős segítője mellett is utoléri. Igaz, végül hollywoodi történetbe és népmesébe illően mindenki megkapja azt, amit megérdemel…

Dickens művét egyszerre könnyű és nehéz is filmre adaptálni. Könnyű, mert a történet feltölthető aktuális, nevelő szándékú „szájbarágós” üzenettel, így kiválóan alkalmas didaktikus-csöpögős ifjúsági filmek készítésére. Másfelől pedig éppen ez adja a kihívást: elkerülni a könnyen járható utat, keresni, hogy a közvetlen nevelői szándékon túl mit lehet még belepakolni.

A könyv annak idején, az 1830-as években szokatlan módon egyszerre tudta megszólítani a felnőtt és fiatal olvasókat egyaránt. A műben könnyű felfedezni a realista és egyben romantikus, szentimentális elemeket, valamint groteszk és abszurd humor után kutatva sem kell a sorok közt olvasni.

Körülnézett és talált egy gyereksztorit Barney Clark és Harry Eden

Dickens népszerűségét a filmesek körében mi sem bizonyítja jobban, mint az internet egyik legnagyobb filmes adatbázisa, az IMDb szerint a mű eddig közel kéttucat alkalommal került celluloidra és más hordozóra. A legutóbbi, 1997-es televíziós feldolgozásban Elijah Wood, A Gyűrűk Urában Frodót megformáló színész alakította Olivért. A majd egy évszázadot átívelő feldolgozások igen változatosak, készült már sorozat (1985, 1962) és családi rajzfilm (1974) az iparosítás korának angliai árvájának történetéből.

Biztonsági játék az álomgyárban?

A hollywoodi újrafeldolgozó-ipar jelen darabját Roman Polanski rendezte, akinek 2002-ben készült filmje, A zongorista három Oscar-díjat nyert a rendezéssel, a forgatókönyvvel és a főszereplő, Adrian Body játékával. A Twist Olivér hivatalos honlapjának tanúsága szerint a filmben lehetetlen elválasztani az 1933-ban született rendező élményeit, amelyeket a második világháború során a krakkói gettóban szerzett, a dickensi Olivér utazásától.

Polanskinak saját bevallása szerint nehéz volt eldöntenie, hogy mi legyen A zongorista után következő munkája. „Úgy gondoltam, tartozom a gyerekeimnek egy mozival, mert ők mindig érdeklődtek a munkám iránt. Így körülnéztem, hogy találjak egy gyereksztorit, és végül a Twist Oliver mellett döntöttem.”

Ugyanakkor a rendező számára nem ismeretlenek az emberi viszonyok legaljasabb, legrázósabb vonatkozásai. 1969-ben terhes feleségét, Sharon Tate-et brutális kegyetlenséggel gyilkolta meg a Charles Manson-banda. A hetvenes évek második felében az ünnepelt hollywoodi rendező már nem kvázi-áldozatként, hanem gyanúsítottként szerepel egy 13 éves lány, Samantha Geimer megerőszakolásában.

Az aljasság és kegyetlenség mélységeit a féri-nő kapcsolatban az 1992-es, nálunk is játszott Keserű mézben vitte vászonra Polanski. A misztikus dolgokhoz való vonzódását a Johnny Depp főszereplésével készült A kilencedik kapu forgatókönyvírójaként mutatta meg. Sokoldalúságának jele, hogy még 1986-ban leforgatott egy abszurd humorral fűszerezett tengeri történetet, a Kalózokat, így talán megvan az esély, hogy nem a kitaposott ösvényt választotta a tövig rágott Dickens-sztori újrahasznosításakor.

Talán nem a kitaposott ösvényt választotta A korabeli London a filmben

A film forgatókönyvének elkészítésére Polanski ismét Ronald Harwooddal állt össze, akit az említett Oscar-díjas A zongorista forgatókönyvírójaként is jegyeznek. A lengyel származású, Franciaországban élő rendező nagyjából megtartotta A zongorista alkotógárdáját, a forgatókönyvíró mellett ismét együtt dolgozik Pawel Edelman operatőrrel, a produkció megjelenéséért felelős Allan Starskival, a vágó Hervé de Luze-zal és a zeneszerző Rachel Portmannel.

A honlap szerint a film felfedezettje nem is a címszereplőt játszó Barney Clark, hanem őt a bűn világába bevezető fiatal társát, Artful Dodgert megformáló Harry Eden. A 12 éves tehetséges színész partnere többek közt a Gandhiért Oscar-díjjal jutalmazott Ben Kingsley. Kingsley az utcára került gyerekekből félelemmel zsebtolvaj-csapatot szervező Fagint alakítja. A többi szerepben a brit filmiparban népszerű, de itthon kevéssé ismert színészek - például a Bill Sykest játszó Jamie Foreman - tűnnek fel.

Nálunk a Twist Olivert a Fórum Hungary hozza forgalomba, a premier november 17-én lesz a hazai filmszínházakban.