A filmtörténetről szóló könyvek jellemzően száraz és tudományos nyelvezettel megírt, vaskos kötetek, melyek alkalmatlanok arra, hogy utazás közben, bankban vagy orvosnál várakozva felcsapjuk őket. Kristin Thompson és David Bordwell A film története című munkája például böhöm nagy és több mint 800 oldalból áll. Ezzel szemben a Kalandos Filmtörténet-et bárhová magunkkal vihetjük, könnyed stílusa és lapozgatós felépítése miatt tökéletes arra, hogy akár a villamoson, metrón ülve is ezt olvassuk.
A szöveg a magyar könyvkiadásban egyedülálló módon dolgozza fel a teljes filmtörténetet: szerzők, műfajok és irányzatok összefüggő hálózataként mutatja be a témát. A könyv szerzői száz darab, egymásra utaló fejezetben nyújtanak betekintést nem csak az ismertebb filmrendezők vagy műfajok világába, hanem itthon kevésbé feldolgozott területekről is írnak, például az esszéfilm, az absztrakt film, a csambara vagy a direct cinema történetéről, illetve olyan alkotókról, mint Errol Morris, Maya Deren vagy Jan Švankmajer.
Harrison Ford és Sean Connery az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag című filmben
A Kalandos filmtörténet egy vállaltan szubjektív kánonnal szolgál, ami azonban épp úgy forgatható bevezető tankönyvként, mint izgalmas esszégyűjteményként. A könyvet a szerzők a kilencvenes években népszerű lapozgatós, kalandjáték-könyvek mintájára strukturálták: minden fejezetben jelölve vannak a következő oldalakra mutató hivakozások. A könyv így hagyományos filmtörténetként, kronologikusan és „ugrálva” is olvasható.
A Scolar Kiadó gondozásában megjelent Kalandos filmtörténet bemutatója október 22-én, kedden, 18 órától lesz a budapesti Art+ Cinemában, ahol többek között az általuk megalkotott szubjektív filmtörténeti kánonról, alkotói vitákról, könyvük újító jellegéről és az “ugrálva” olvasás élményéről is kérdezzük majd őket. A könyvbemutató Facebook-oldalát ide kattintva találjátok meg. A Kalandos filmtörténet száz fejezetéből néhányat már most el lehet olvasni a Magyar Narancsban. Íme a David Lynch-ről, Quentin Tarantinóról és az akciófilmről szóló rész.
Képkocka az Iván gyermekkora című filmből
Kránicz Bence filmkritikus, újságíró. Az ELTE filmes doktori képzésén a 20. század első felének magyar filmkritika-történetével foglalkozik. Az Üres lovak című filmtörténeti esszéfilm társ-forgatókönyvírója.
Lichter Péter filmrendező, filmesztéta, a Prizma folyóirat szerkesztője. Az ELTE filmtudományi képzésén végzett, jelenleg a PTE adjunktusa. 2002 óta készít kísérleti filmeket, amiket számos filmfesztiválon vetítettek, például a Berlini Filmfesztivál Kritikusok Hete programjában vagy a New York-i Tribeca Filmfesztiválon. Legutóbbi kötete az 52 kultfilm.
