Müller az utóbbi években inkább filmkészítőként jeleskedett, ideiglenesen hátat fordítva a fesztiválszervezésnek, éppen ezért alaposan fontolóra vette, hogy elfogadja-e az ajánlatot. Végül mégiscsak igent mondott, terveiről pedig a következőket mondta: „Olyan rendezvényt szeretnék csinálni a fesztiválból, mely minden eddiginél nagyobb mértékben tartja szem előtt az alkotók, a forgalmazók és a nézők érdekeit. Reményeim szerint a 61. egy élénk és rugalmas rendezvény lesz, mely a folyamatos dialógusok légkörében zajlik majd le, mind gyártási, mind kulturális szinten, olaszok és külföldiek számára egyaránt.

A személycsere okozta problémákat tompítandó, a fesztivál vezetősége megkérte De Hadeln-t, hogy konzultánsként márciusig vegyen részt a munkában, és segítse elő a zökkenőmentes átmenetet. A leköszönő igazgató az Il Corriere della Sera-nak adott interjújában azt nyilatkozta, hogy Velence 20 000 eurót ajánlott, ha nem ad interjút a fesztivállal kapcsolatban, sem Olaszországban sem külföldön 2004. szeptember 30-ig. De Hadeln természetesen visszautasította az ajánlatot.
 
"A méltóságom nem eladó” mondta, majd hozzátette, hogy az ajánlat „a Biennale jogi részlegétől jött és nem Davide Croff fesztiválelnöktől. Hónapokig tartó bizonytalanság után végre döntés született. Remélem, hogy ez a döntés a fesztivál további növekedéséhez vezet, békésebb légkörben.”

Müller a szakértők szerint véget vethet az utóbbi idők politikai csatározásainak, és talán hosszabb ideig is betöltheti a pozíciót. Szerződése négy évre szól, de a soron következő mustra után is alaposan meg fogják vizsgálni az eredményeket. Velence akkor vált a politikai hadviselés egyik fő célpontjává, amikor Alberto Barbera fesztiváligazgatót elküldték, közvetlenül Silvio Berlusconi 2001-es választási győzelmét követően.

A kormány több nemzetközileg elismert filmes szervezőt küldött már csomagolni az elmúlt három év során. A mindenki által kedvelt Barbera és az akkori fesztiválelnök Paolo Baratta menesztése után megváltak Franco Bernabétól, aki Baratta utódja volt, De Hadeln a legutóbbi áldozat. A fesztiváligazgató távozásával párhuzamosan az újonnan megalakult Biennale Alapítvány elnöke Paolo Gardin is leköszönt posztjáról.

A mustra nagy szerencséje, hogy De Hadeln kedveli Müllert és filmes kapcsolatait tartalmazó jegyzetfüzetével a kezében látogatta meg utódját a Lidón. Annak ellenére, hogy De Hadeln kétéves tevékenysége során rendíthetetlen híveket szerzett magának, mind az olasz filmipar, mind a Biennale vezetőinek körében, nem sikerült megőriznie pozícióját. Szakmán belülről származó pletyka szerint a visszaszámlálás De Hadeln számára tavaly kezdődött el, amikor az orosz The Return című film nyerte az Arany Oroszlánt, és nem a hazaiak nagy kedvence, a Buongiorno, Notte.