A Dolma lányaival bemutatkozó író-rendező, Miklós Ádám 16 éves korától kezdve foglalkozik filmkészítéssel, filmes tanulmányait Skócia legrégebbi egyetemén, a University of St Andrews-on folytatta. Ennek a filmjének  köszönhetően stábját egy magánbeszélgetésen a dalai láma is fogadta skóciai látogatásakor. A Menla hagyatéka Indiába vezette el.

Filmhu: Előző filmed, a Dolma lányai nepáli szerzetesnőket mutat be, a Menla hagyatéka is egzotikus helyszíneken játszódik, a tibeti orvostudományt villantja fel. Mi vonz a keleti kultúrákhoz? Mi inspirált ennek a filmnek az elkészítéséhez?

Miklós Ádám: A Dolma lányai forgatása után nem volt kérdés, hogy vissza kell térnünk a tibeti kultúrához és a buddhizmushoz. A Nepálban eltöltött idő alatt kezdtem igazán megérteni a buddhista életfelfogás hasznosságát a mindennapi életben. A tibeti gyógyászat, mint téma a film producerétől Alex Co-tól származik, aki maga is tibeti orvosnak készül. Sokat beszélgettünk és a Dolma befejeztével világossá vált, hogy ez lesz a következő témánk.

Miklós Ádám forgat (fotó: Sarvpriya Dewan)

Filmhu: Hogyan jutott eszedbe a tibeti rákgyógyászat, mint téma? Az interjúalanyokat ismerted meg előbb, vagy a téma kezdett hamarabb foglalkoztatni?

M.Á.: A rák, mint fókuszpont csak később merült fel, mikor a kapcsolódási pontot kerestünk a tibeti és nyugati kultúra között. A rák sajnos az a betegség, amibe mindenki bele tudja magát élni, engem is beleértve. Meg akartuk vizsgálni, hogy a tibeti gyógyászat hogyan áll hozzá egy ilyen komoly betegséghez, ahol ekkora a tét. Ez után kezdtünk el orvosok és betegek után kutatni.

Filmhu: Mennyi ideig készült ez a dokumentumfilm, összesen hány helyszínen és országban forgattatok?

Száki Adrián: A forgatás alatt összesen két hónapot töltöttünk India különböző városaiban. Az első hónap főhadiszállása a dél-indiai Bangalore városa volt, ahol a film fő karaktere Dr Dorjee klinikájának mindennapjaiba pillanthattunk be. Dr Dorjee azonban nagyon sokat utazik, így volt szerencsénk vele tartanunk az Arab-tenger partjánál fekvő Kochiba, illetve Chennaiba, amely a Bengáli-öbölnél található. Forgatásunk második hónapját a Himalája lábánál fekvő Dharamsala-ban töltöttük. A város nem csak azért híres, mert itt található Őszentsége a Dalai Láma temploma és egyben a tibeti kolónia központja, hanem itt működik a tradicionális tibeti orvoslás legfőbb intézménye is a Men-Tsee-Khang.

Száki Adrián, Miklós Ádám és Alex Co (fotó: Sarvpriya Dewan)

Filmhu: A keleti orvostudományból a tibeti rákgyógyászatot mutatod be, de csak egy kicsit látunk bele ebbe a távoli világba, konkrétumokat nem ismerünk meg. Ez koncepció volt a számodra, a titokzatosság, hogy még jobban felkeltsd a néző érdeklődését, vagy nagyon zárkózott volt a közeg?

M.Á.: Sokat gondolkodtunk a helyes koncepción, ami ad egy alapot, egy betekintést, de nem válik unalmassá és szájbarágossá. A tibeti gyógyászat olyan komplex, hogy csak a jéghegy csúcsát tudtuk bemutatni. Ez talán kicsit olyan, mintha valaki arra vállalkozna, hogy a nyugat orvostudományt mutassa be – szükségünk volt egy fogódzkodóra. Úgy érzem, így nézőbarátabb lett, jobban az emberek érdeklődését, és kicsit megtartotta a mi szemszögünket is, azt, hogy kívülről tekintünk be ebbe a kultúrába.

Filmhu: Nagyon beteg emberekkel is készültek interjúk, hogy tudtál közel kerülni hozzájuk?

M.Á.: Mindenki nagyon nyitott volt. A legbetegebbek is önmaguktól megnyíltak előttünk, ami hihetetlen megtiszteltetés. Nem volt mindig egyszerő forgatni, a halál témája sokszor a levegőben volt, szinte tapintani lehetett. Sokan közülük el is fogadták már és meg akarták osztani velünk és a nézőkkel.

részlet a Menla hagyatéka című filmből (fotó: Sarvpriya Dewan)

Filmhu: Mi volt a legjobb élményed a film készítése során?

Sz.A.: Nehéz kiemelni egy-egy dolgot, mivel a forgatás maga olyan élmény volt, amely alatt életre szóló tapasztalatot szereztünk. Ádámmal nincs olyan beszélgetés, hogy ne jönne fel egy-egy emlék az ott átéltek közül. Összekovácsolt minket a film készítése. Egy kedves sztori a sok közül: egyik felszerelésünket, egy interjú készítéséhez szánt lámpát és a hozzá tartozó akkumulátort a reptéri biztonsági szolgálatok folyamatosan bombának nézték, amivel elég sok kellemetlen percet okoztak nekem. Budapesten rendőri kísérettel vezettek a csomagomhoz, Indiában pedig tíz fegyveres katona vett körbe az ellenőrzés alatt. Ádám szerint úgy néztem ki és viselkedtem, mint Ben Affleck az Argo című filmben.

M.Á.: Nekem az volt a legerősebb élményem, amikor tibeti orvosdiákokat követtük a Himaláján és egészen a hóhatárig jutottunk. Ott elkapott minket a monszun és hatalmas kövek alatt vártuk ki, hogy elálljon a zivatar. Még most is sokszor gondolok rá.

Filmhu: Mi volt a legrosszabb élményed a film készítése során?

M.Á. és Sz.A.: A forgatás során több olyan beteggel is megismerkedtünk, akikkel megkedveltük egymást, de azóta sajnos eltávoztak közülünk. A fájdalmas híreket az évek múlása és a távolság sem enyhíti.

Filmhu: Bizonyos tételmondatok többször is elhangzanak a filmben, neked melyik a legfontosabb? A te életedre milyen hatással volt ennek a filmnek az üzenete?

Sz.A.: A mozi plakáton is megtalálható idézet az, amely valóban nagy hatást gyakorolt rám. Számomra ez a gondolat nem csak a gyógyászatra vonatkozik, hanem az élet minden területére is.

„Ha meg akarod gyógyítani a mérgezett fát, a gyökerével kezd...
ha csak a leveleket téped le, nem oldod meg a problémát”

M.Á.: Engem nagyon megfogott az a pozitivitás, amivel nem csak az orvosoknál, de a betegeknél is találkoztunk. Nagyon inspiráló és egyben szívbe markoló volt látni az elszántságot bennük.  

részlet a Menla Hagyatéka című filmből (fotó: Sarvpriya Dewan)

Filmhu: Külföldön élsz, mégis szinte ugyanazzal a magyar stábbal forgattál most is, mint pár évvel ezelőtt. A következő filmeteket is együtt készítitek? Min dolgozol most?

M.Á.: Most éppen Brüsszel és Magyarország közt ingázom, de a nagy filmes projektjeinket mindig ugyanazzal a stábbal forgatjuk, mert nagy az egyetértés közöttünk és motiváljuk egymást. A következő filmünket, a Menla hagyatéka társírójával, Maryam Elika Ansarival készítjük és az afgán menekültekről szól. Már egy éve forgatunk velük Brüsszelben – de ez egy hosszabb projekt. Emellett éppen egy Magyarországon játszódó dokumentumfilmet készítünk elő. Nagy álmunk itthon forgatni.

Filmhu: Mivel foglalkozol, amikor nem filmezel?

M.Á.: Amikor nem dokumentumfilmeket készítek, akkor Európában EU-s és más promociós filmeket forgatok. Sok még a munka a Dolma lányai utóéletével is, és a következő filmek előkészítésével.

 

Menla hagyatéka

Színes, feliratos, magyar-brit dokumentumfilm
Rendezte: Miklós Ádám
Forgatókönyv: Miklós Ádám, Maryam Elika Ansari
Producer: Száki Adrián, Alex Co.
Koproducer: Ferenczy Gábor, Szekeres Dénes, Tóth András, Szekeres Péter
Operatőr: Miklós Ádám
Vágó: Miklós Ádám
Zene: Robin Buitendijk
Narrátor: Tom Bennett
Szereplők: Dr. Dorjee Rapten Neshar

Forgalmazó: Vertigo Média Kft.
Korhatár: 12 éven aluliak számára nem ajánlott (III.)