Nem szinoníma az életközépi válság és a kapuzárási pánik, tudhatjuk meg Hardy Júlia pszichiáter, pszichoterapeuta és Veiszer Alinda beszélgetéséből. Az életközépi válság a negyvenes éveink jellegzetes krízise: „ez egy olyan pont, ahol újra átgondoljuk, hogy ilyen életet, ilyen párt, ilyen sorsot, szerelmet akartunk-e vagy sem. Szerintem bátran mondhatjuk, hogy tízévente van az életünkben egy ilyen válság. Az a különbség, hogy negyvenévesen még lehet jelentős irányváltásokat tenni, de később már nem nagyon.” Válságok szabdalta életünkben ma már van életkezdési válság is, melyet a fiatalok a gyerekkorból kirepülve élnek át, mondja a szakember. A kapuzárási pánik pedig inkább a szexualitás múltával – vagy ahogyan a “húspiacon” alábbhagy az értékünk – jelentkezik: azt szeretnénk, hogy hozzon még valami szépet, jót az élet.
A szerelem természetében Sophia, a negyvenéves filozófiaprofesszor már tíz éve megbízható párkapcsolatban él Xavierrel, akivel hasonlóan látják a világot. Mindennapjaik kiállításmegnyitókról, felolvasóestekről és véget nem érő baráti vacsorákról szólnak. Amikor új nyaralójuk felújításával megbízzák a vonzó ezermester Sylvaint, a nő világa felfordul, és szenvedélyes kapcsolatban találja magát a szexuálisan ellenállhatatlan férfival. Hogyan fogadja a kétkezi munkást a látszólag befogadó, ám valójában minden rezdülésével felsőbbrendűséget sugalló nagyvárosi közeg? És vajon Sophia megtalálja a közös hangot Sylvain barátaival? Túlélheti a friss kapcsolat az ebből fakadó kihívásokat?
Hardy a családterápia rendszerszemléletét és a pszichodrámát is használja, e két megközelítésmód egyesül a gondolkodásában, amikor kiemeli: „Moreno mondja, hogy az ember szociális atom, vagyis a kapcsolatai hálózatának csomópontján áll. Különböző emberekkel különböző kontextusban egészen máshogyan viselkedünk.” Kölcsönhatásban vagyunk tehát, és a különböző kontextusokban élesen elkülönül a viselkedésünk. Erre számos példát kínál A szerelem természete is: „van, ahol a főszereplő, Sophia ezt a picit uncsi értelmiségi locsogást csinálja, van viszont, ahol a személyiségének egy mélyebb rétege mozdul meg. Nagyon érdekes az is, ahogyan az anyák, barátok, család jelennek meg a filmben.”
Sophia anyával való kapcsolatáról szólva Hardy kiemeli, milyen beszédes, hogy ugyan a film elején az anya kitűnően olvassa a lánya jeleit, rájön, hogy szeretője van, észreveszi rajta a változást, hogy másként van a bőrében, nem olyan feszült, ideges, ám amikor a nő igazán bajban van, mert összeveszett a férfival, nem tud rá odafigyelni. Ekkor az anya hangosan porszívózik, elfordul Sophiától, kijavítja a nyelvhasználatát. „A kötődéselmélet azt mondja – fejti Hardy – hogy ilyen súlyos helyzetekben ösztönösen a nálunk erősebbekhez, a támaszainkhoz fordulunk, például az anyánkhoz. Ez ősi ösztön.” Ám a filmbeli anya-lánya kapcsolatban ennél a kritikus helyzetnél „a teljesítmény, a perfekció megelőzi az emberséget” – az anya nem tud a lányára figyelni, aki így képtelen a saját érzéseit megélni, felvállalni. Részben ennek az eredménye, hogy Sophia házassága üres, ezt jól szemlélteti, amikor a film elején a házaspár mindkét tagja olvas az ágyban. “Hihetetlen távolságra vannak egymástól” – mondja Hardy.
A másik tud olyasmit adni, ami nekem nincs és fontos
Sophia és Sylvian kapcsolatára reflektálva Veiszer azt a kérdést is felveti a műsorban, mennyire befolyásolja az életközépi válság lefolyását, hogy van-e gyerekünk. „A filmben picit fárasztóak, hangosak, idegesítőek a gyerekek, és valóban, néha tudnak is azok lenni. De valahogy abban a döntésben, hogy az élet megy tovább, és mi ugyan nem találtuk meg a bölcsek kövét, de a stafétabotot továbbadjuk, van valami megnyugtató. Sophia viszont mintha megállt volna ennek a döntésnek a küszöbén, nem tudja, hogy merre is menjen. Mi a fontos? A férjével nem akar gyereket, aztán van egy pont, amikor a jóképű szeretőjének mégis felveti, hogy szívesen szülne neki” – mondja Hardy. Ez is kontextus kérdés, veti fel Veiszer, hiszen a nő az egyik kontextusban vágyik a gyerekre, a másikban viszont nem.
Hardy utal a kollúzió-elméletre is, melyet Jürg Willi svájci családterapeuta talált ki: „Sok pár, akikkel találkozom párterápiában, karó és a futóbab. Vannak színes, izgalmas, érdekes nők, akik a stabilitást a partnerükben találják meg. A gondolat, mely szerint a hiányzó részünket találjuk meg a másikban, ismerős lehet a költészetből és a filozófiából is.” Ám hogy ezek a különbözőségek, ellentétek hogyan hatnak ki a mindennapokra, gyakran már a párterápia fontos témája.
„A párkapcsolat hétköznapi mechanikája azt is okozza, hogy polarizálódunk: ha én vagyok a gondos, pontos csekkbefizető, a párom meg fölötte áll ezeknek, akkor nyilvánvalóan mindenki a saját pólusa felé fejlődik” – elemzi ezeket a konfliktusokat a szakember. A szerelem természete szerelmespárja is nehezen kapcsolódik a hétköznapokban, a nagyon más kultúrájú, szocializációjú szereplők fenntartásai, ellentétei itt is csomagban érkeznek, és amikor összevesznek egymással, akkor ez mind egyszerre jön elő, mondja a pszichiáter. Ennek jó példája a filmbeli veszekedés, Sophia és Sylvian is mindent egymás fejéhez vág, ezt pedig az váltja ki, amit Sophia az alkohollal is átitatott munkás-közegben, a férfi családjában tapasztalt. A kettőjük világa közötti ellentétek egy visszautasítás hatására robbannak, óriási veszekedéssé fajulnak.
Veiszer kiemeli, a negyvenes generáció történetei azért is szélsőségesek, mert egyrészt a gyereknevelés terhét cipelik, másrészt előfordulhat, hogy a szüleik már nem élnek, esetleg idősek, demenciával küzdenek, ápolásra szorulnak. Mintha a két generáció közé szorulva a negyveneseknek kellene stabilnak lenni, „felfelé és lefelé is” folyamatosan figyelni, és talán ez is nehezíti ezt a válságot. „A családterápiában életciklusokról beszélünk. A negyvenesek gyerekei gyakran már kamaszodnak, ez erős igénybevételt jelent, ugyanakkor az idősebb generációnak is támaszt kell adni, plusz még a karrierben is muszáj helytállni, nagyokat domborítani. Ez egy feszültségekkel teli időszak” – mondja Hardy.
A szerelem természete szeptember 28-án kerül a hazai mozikba.
A Nagylátószög sorozat korábbi beszélgetései elérhetőek a Mozinet YouTube-csatornáján.
A cikk a Mozinettel együttműködésben született.
