Szomjas György kritikai felhanggal nyitotta a szemleértékelést, megjegyezve, hogy a jegyvásárlás körüli hercehurcán mindenképpen változtatni kell a jövőben. A szervezéssel kapcsolatban hozzátette, hogy nem szeptemberben kell elkezdeni az előkészítést, mint ahogy ez szokás volt eddig, hanem sokkal előbb. Pozitívumkent említette, hogy a következő évi szemlét már most elkezdték szervezni.
Herendi Gábor, az idei szemletanács elnöke röviden értékelte a nemrég befejeződött filmmustrát: szerinte sok nehézséggel indult az esemény, sok hibával és rossz kommunikációval, de végül mégis olajozottan ment a szervezés, és a zárógálára már összerázódott minden. "Minden jó, ha a vége jó", fogalmazott. Szerinte még nagyon időben vagyunk a jövő évi szemle szervezésével: "álljunk hozzá konstruktívan", tette hozzá.
"Elképesztő, ízléstelen és megalázó hercehurca" volt A londoni férfi körüli kavarás, mondta Surányi András, aki szerint nyitofilm nélkül indítani a szemlét olyan, mintha focivébét rendeznének nyitómeccs nélkül. A helyszín szerinte teljesen alkalmatlan a szemlére, borzalmas és felkavaró, tette hozzá. "Bugyik között imbolyogtunk", fogalmazta meg plasztikusan a Mammutot átható couleur locale-t. Kende János egyetértett Surányival, szerinte sem lehet film nélkül indítani egy szemlét. A Millenárist nemes egyszerűséggel koszfészeknek nevezte, ami ráadásul technikailag is alkalmatlan a szemlére. Dér András ehhez még hozzáfűzte, hogy a Mammut is gyalázatos egy hely a szemle számára. A sajtót azért megdícsérte, no nem az írások minőségét, csak a mennyiségét méltatta. Janisch Attila egyetértett az előtte szólókkal abban, hogy a mostani helyszínek alkalmatlanok egy ilyen rendezvény megszervezésére. "A Millenáris egy heringesdoboz", értékelte a helyet. A szervezéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy egy ilyen eseményt nem lehet három hét alatt megszervezni, és szerinte generálisan el kéne gondolkodni a szemle további profiljáról.
"Hol van a szemletanács?", tette fel a kérdést Durst György, majd megtette a gyűlés első érdemi javaslatát is: szerinte a szövetségnek pályzatot kellene kiírni a szemleigazgatói posztra, aki mögé egy tanácsadói testületet kell szervezni. És természetesen az igazgató és a testület is legyen elszámoltatható és számonkérhető. "Elérkezett a pillanat, hogy a szemlének legyen egy felelős igazgatója", értett egyet Tarr Béla. Tarr is kritizálta a helyszíneket és hozzátette, hogy az időpont sem megfelelő, hisz a szemle párhuzamosan fut a rotterdami fesztivállal. Szerinte az összes komoly újságíró ilyenkor ott ül, és nem itt. "Lukon vagyunk", fogalmazott.
A helyszínnel kapcsolatban felmerült, hogy a szemlének nem kell feltétlenül Budapesten lennie - Szomjas György kiemelte, hogy Debrecenbe például már rengetegszer hívták a mustrát. Herendi Gábor a Közraktárban épülő kulturális központot javasolta, ezzel csak az a probléma, hogy 2012-re ígérik az átadását. Bereczki Csaba, az Életek éneke rendezője szerint is rossz az időpont, valamint szerinte az egész eseményt hazudozás és csúsztás veszi körül. Szerinte külön szakmai jegy kellene, amivel ingyen lehetne látogatni a filmeket. Ezzel a felvetéssel mindenki egyetértett. Többen hangsúlyozták, hogy egy közösségi térre is szükség van, ahol lehet nyugodtan beszélgetni a filmek után - ezt idén is sokan hiányolták.
Port Ferenc, a Budapest Film vezérigazgatója szerint a szemlének nem csak a szakmához kell szólnia, és nemcsak a politikai döntéshozók felé kell referálni a filmekkel - véleménye szerint az egész ország felé meg kell mutatni, hogy mihez kezdtek a filmesek az adóforintokkal.
Szomjas György konstruktívnak és tartalmasnak nevezte a megbeszélést, és próbálta közös nevezőre hozni az érveket. "Legalább látjuk a jó irányt", fogalmazott zárásként.
(Ha ez még nem elég, hallgassák meg Herendi Gábort a Tilos Rádió Free Cinema című műsorában, ahol értékeli a szemlét. A műsort meg lehet hallgatni három részletben itt, itt és itt.
